Magyarország jobban is teljesíthetne a globális felmelegedés elleni harcban, erre a következtetésre jutott az Európai Bizottság vizsgálata, amelynek a napokban hozták nyilvánosságra az eredményét. Most viszont újabb - javítási - lehetőség előtt állnak a magyar politikusok, az Európai Tanács ugyanis a június 20-21-i ülésén dönt az uniós klímastratégiáról.
A 28 uniós tagállam többsége azt a javaslatot támogatja, hogy 2050-re karbonsemleges legyen az unió
Hazánk elvileg a visegrádi négyek álláspontját képviseli az ülésen, és a V4-ek inkább ellenzik a karbonsemlegességet. Ugyanakkor a kormány a napokban azt nyilatkozta, hogy Magyarország 2050-re a karbonsemleges módon energiát előállító államok közé tartozna, és Orbán Viktor miniszterelnök külön kitért arra a Parlamentben, hogy a megújuló energiát főleg atom- és naperőművekkel állítanák elő.
Csütörtökön a környezetvédő civil szervezetek arra sürgették a magyar kormányt, hogy álljon ki a karbonsemleges vállalások mellett, „a Párizsi Megállapodások szellemében”.
Ezt az elköteleződést mielőbb meg kell lépnie Magyarországnak, és ennek tükröződnie kell a magyar kormány 2030-ra vonatkozó középtávú és 2050-re vonatkozó hosszútávú éghajlat- és energiapolitikájában, a nemzeti vállalásokban, a tervekben és leginkább a konkrét intézkedésekben.
- írta a GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös közleménye.
A civil szervezetek azonban úgy látják, a klíma védelméhez nincs szükség a Paks II. bővítésre, és a szénalapú energiatermelés mielőbbi teljes kivezetését sürgették.