A magyar miniszterelnöknek július 1-én írt levelet a die Zeit szerda este hozta nyilvánosságra. Az aláírók a legtekintélyesebb német kutatási intézmények vezetői. A német tudományos akadémiának megfelelő Leopoldina, az Alexander von Humboldt Alapítvány, a Rektori Konferencia és Merkelék tudományos tanácsadó szervének vezetője mellett a tiltakozók között vannak azoknak a nagy kutatási intézményrendszereknek az irányítói is, amelyekre Palkovics László az elmúlt egy évben folyamatosan hivatkozott.

Reformelképzeléseit a magyar innovációs miniszter leginkább azzal igyekezett főleg megindokolni, hogy tulajdonképpen csak a német modellt venné át, és az MTA-tól elszakított kutatóhelyek a német Max Planck Társasághoz, illetve az alkalmazott kutatásokat összefogó Fraunhofer Társasághoz hasonlóan működnének a jövőben. Az analógia alapja, hogy a nagy állami kutatóintézetek  Németországban   nem az ottani akadémia alá tartoznak, hanem ezekbe a nagy szövetségi társaságokba – Palkovics ezért az MTA alóli kiszervezést úgy adja elő, mintha nálunk is csak ez lenne a cél.

A németekkel való rendszeres példálózás ellen azonban a nagy német tudományos intézmények egyszer már februárban is tiltakoztak: jelezték, hogy kifejezetten aggasztónak tartják Palkovics átalakítási terveit, amelyek szerintük inkább a kutatási autonómia felszámolására irányulnak. Palkovics erre akkor úgy reagált, hogy felkéri a német intézeti vezetőket a magyar törvényelőkészítésben való konzultációra. Ebből azonban tudomásunk szerint nem lett semmi. A miniszter a sajtóban még az elmúlt hetekben is úgy nyilatkozott, hogy személyesen például a Leibniz Társaság vezetője is azt mondta neki, hogy nem lát semmi eretnekséget a magyar átalakítási tervekben – német oldalról azonban ezt sem erősítették meg.

A magyar miniszter múlt héten éppen a die Zeitnek adott interjúban igyekezett megvédeni magát a német tudományos közvélemény előtt. Ebben, amellett, hogy kifejtette, Magyarországon szerinte ugyanúgy nincs szükség gender studiesra, ment tengeralattjáró-fejlesztésre (igaz, nőkért nem feltétlenül kell az Adriára utazni, nők nálunk is vannak – ismerte el), azt mondta, hogy a tiltakozó német tudósok valójában nem ismerik a magyarországi viszonyokat, szerinte az ő intézeteiknek nincs is kapcsolata Magyarországgal, csak felülnek az egyoldalú sajtóhíreknek. 

A februári tiltakozásból annak idején kimaradt egy jelentősebb német intézet, a Fraunhofer vezetője, emiatt azóta Palkovicsnál ők lettek a jó fiúk; a die Zeitnek arról beszélt, hogy csak a Fraunhofer-igazgató Reimund Neugebauer ismeri igazából a magyar helyzetet. A mostani levelet ezek után azonban tizedékként azonban már ő is, Palkovics egyik legerősebb német kapcsolata is aláírta: minden más nagy intézettel együtt ő is tiltakozik a magyar akadémiai kutatóhálózat elvétele ellen.

Palkovics miniszter úr szerint az átalakítás a német nem-egyetemi kutatási szervezetek mintáját veszi alapul és hasonlatos a volt kelet-német akadémiák feloszlatásához. Ez a párhuzam nem állja meg a helyét.

– írják a német kutatási vezetők az Orbán Viktornak címzett mostani levelükben. „Először is, a nagyszámú akadémiai intézet bevonását a Leibniz Társaságba szigorú tudományos értékelés előzte meg, amelyet a független Német Tudományos és Bölcsészeti Tanács végzett el. Másodszor pedig azért, mert a változtatás éppen a tudományos autonómiát és a megbízható finanszírozást biztosította az intézetek számára.”

Aggályosnak tartják – írják –, hogy a jövőben kizárólag olyan kutatások részesülnének támogatásban, amelyek a – kormány által meghatározott – közérdeket szolgálják, akárcsak az új magyar kutatóhálózat finanszírozási modelljét.

Magyarországon az új kutatóhálózat projekt-alapú finanszírozása politikai irányítás alatt áll majd. Nincsenek a Max Planck vagy a Leibniz Társasághoz hasonló rendelkezések a kutatási autonómia biztosítására. Az az állítás, miszerint az új kutatóhálózat a Max Planck Társaság mintájára épülne, tényszerűen hamis.

Miközben Palkovics azzal érvel, hogy a változtatásokra azért van szükség, mert a magyar tudományosság nemzetközileg nem eléggé versenyképes, a németek a magyar miniszternek mondják, hogy európai összehasonlításban idáig kifejezetten erős volt Magyarország, és az utóbbi években az Európai Kutatási Tanács (ERC) nagy pályázatainak elnyerésében Magyarország volt a legsikeresebb új EU-s tagállam. „A tervezett átalakítás a versenyképesség jelentős visszaeséséhez és ennek következményeként a minőség visszaeséséhez vezethet.”

A német vezetők egy nappal a budapesti parlamenti végszavazás előtt küldték el a levelüket Orbán Viktornak, ez azonban nem változtatott semmin, a fideszes többség simán megszavazta a törvényt. Palkovics László IT-miniszter a szavazás után, a Hír TV-nek adott interjújában ismét elővette a német példát, szokás szerint a Max Planck Társaság modelljére hivatkozott, az MTA kiherélését a volt NDK-s akadémiai intézetek megszüntetéséhez hasonlította. Úgy tudjuk, az elmúlt időszakban a német tudományos vezetők sorban mondták le a Palkoviccsal való találkozóikat.

(Borítókép: MTI/Kovács Attila)