A csillagászok közelebb jutottak ahhoz, hogy megoldják a rejtélyt, honnan érkeztek a rejtélyes kozmikus rádióhullámok. A gyors rádiókitörések (Fast Radio Bursts, FRB-k) kozmikus rádióhullámok rövid, de nagyon erős löketei, de még ma se tudjuk, hogy egészen pontosan mi okozza őket, és persze a magyarázatok a földönkívüliek tevékenységétől az extrém erős mágneses mezejű forgó neutroncsillagok kitöréséig vezetnek. Most azonban úgy tűnik, nem sokáig lesznek már ezek ennyire titokzatosak. 

Sikerült visszakövetni egy május 23-i hullámot, ami egy 7,9 milliárd fényévnyire található galaxisból érkezett. Ez a harmadik olyan FRB, amit sikerült visszakövetni, a 85 észlelésből. A többségüket azért annyira nehéz lokalizálni, mert egyszeriek és  milliszekundum hosszúságúak, ráadásul soha többé nem ismétlődnek. Vagyis egészen pontosan két olyan feljegyzés van, ami ismétlődő jelekről számolt be.  

A múlt héten jelentették be az első FRB visszakövetését, mikor egy ausztrál csapat a Földtől 3,6 milliárdfényév távolságra lévő galaxisból érkezett 2018-ban észlelt FRB-t követett vissza, és most a második ilyen esetnél is nagyon nehéz dolga volt a kutatóknak. 

Az egyszeri FRB-k helyének megkeresése nagy kihívást jelent, mert olyan rádióteleszkópot igényel, amely egyaránt képes arra, hogy érzékeli  ezeket a rendkívül rövid eseményeket, és visszakövetheti őket egy mérföldes rádiócsatorna felbontó erejével" - mondta  Vikram Ravi, a Caltech asztronómiai adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője. 

A csapat a Caltech Owens Valley Rádiós Megfigyelőközpontjában (OVRO),  a Sierra Nevada-hegységtől keletre fekvő rádiós távcsövekkel dolgozott.  "Az OVRO-n tíz új, 4,5 méteres tányért építettünk, amelyek együttesen úgy működnek, mint egy mérföldes tányér, amivel 150 teliholdnyi területet lehet megfigyelni" -  mondta  a munkáról Ravi.  Az adatok feldolgozásához olyan rendszerre volt szükség, ami  másodpercenként egy DVD-nyi adatmennyiséget képes kezelni. Ez a rendszer észlelte a május 23-i jelet, és a kutatók a hawaii-i Keck Obszervatórium segítségével képesek voltak nyomon követni azt is, hogy honnan érkezett. 

A munkájukból kiderült, hogy az FRB-k sokféle környezetből érkezhetnek, nem csak nagy galaxisokból, de törpegalaxisokból is, és megkérdőjelezik azt az elméletet is, hogy az extrém erős mágneses mezejű forgó neutroncsillagok kitörése okozza őket. Ez az elmélet onnan eredt, hogy korábban a 121902 FRB egy aktív csillagképző környezetből származott, ahol rendkívül erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillag alakulhat ki a hatalmas csillagok robbanása közben, de a májusi FRB esetében sokkal nyugodtabb az a galaxis, ahonnan érkezett a jel. 

A csillagászok azt mondják, hogy még nagyon sok kérdést meg kell válaszolni, de úgy tűnik, hogy megvan a módszer, hogyan lehet visszakövetni az FRB-ket, azaz most fognak igazán felgyorsulni az események, és az egyszeri jeleket is jó eséllyel vissza tudják majd követni, főleg ha 2021-ben megérkezik a Deep Synoptic Array, ami sokkal nagyobb területet tud vizsgálni az égen, mint az OVRO. A kutatók szerint azzal akár naponta képesek lesznek észlelni és visszakövetni jeleket. 

(Borítókép:  A brit columbiai CHIME rádióantenna Kanadában a tervek szerint 10 gyors rádiókitörést (FRB-t) tud majd felismerni. Fotó: Andre Recnik / Dunlap Institute)