Zsarolóvírusokkal elsősorban cégeket és közintézményeket támadnak, de nem ritka, hogy magánszemélyek is áldozatul esnek. A közelmúltban amerikai önkormányzatok, de a brit bűnügyi helyszínelés munkáját is megbénította egy ilyen vírus, és a hírek szerint sokszor semmilyen más megoldás nem marad, az áldozatok fizetnek.
Makay József kiberbiztonsági szakértő annak járt utána, hogy mennyire gazdagodhatnak meg azok a kiberbűnözők, akik zsarolóvírusokkal próbálnak pénzt kicsalni az áldozataiktól. A szakember egy bitcoin-pénztárca adatait követte vissza, és kiderült, hogy ez a fajta bűnözés kifejezetten jól fizet.
A befektetés minimális, a nehezen visszakövethető bevétel pedig milliárdos nagyságrendre rúghat.
Az is kiderült, hogy bár nem teljesen lehetetlen lenyomozni a pénz útját, mégis kicsi a lebukás esélye, nem lehet túl sok olyan hírről olvasni, ahol nagy hálózatok embereit kapcsolták le a rendőrök. Ennek az az oka, hogy sokkal több erőforrást jelentene az anonimitást biztosító technológiákat visszafejteni, mint amennyiért megérné egy adott támadással foglalkozni.
Az ENSZ jelentése szerint Észak-Korea a kiberbűnözésből fedezi a tömegpusztító fegyvereinek gyártását. Bankoktól lop, kriptovaluta-ügyleteket intéznek és tisztára mossák a lopott pénzt. A pénzszerzés mellett a rezsim kritizálóit is támadják.