Nagyjából 100 billió (tizenkét nulla) baktérium él a szervezetünkben. Ez gyakorlatilag elképzelhetetlenül sok, de nem mind felesleges potyautas: a legtöbb hozzájárul a szervezetünk optimális működéséhez. Kitúrják az utólag betolakodó káros mikrobákat, segítenek lebontani a rostos ételeket, K- és B12-vitaminokat termelnek. Amikor ilyen, hasznos bacik után kutatunk a gyógyszertárban, három kifejezéssel találkozhatunk a dobozokon:

• Probiotikum: olyan élő mikroorganizmus (hasznos baktérium- vagy gombatörzs), ami megfelelő mennyiségben adagolva hasznos a szervezetnek;
• Prebiotikum: olyan, nem emészthető élelmiszer-összetevő, amely változatlan formában jut a vastagbélbe, és ott segíti a jótékony baktériumok szaporodását;
• Szinbiotikum: az előző kettő együtt.

A bélflóránkat még egy negyedik módon is befolyásolhatjuk:

Ez azt takarja, hogy egy egészséges ember székletét összeturmixolják, szűrik, majd ezt egy beteg ember vastagbelébe juttatják, hogy így pótolják az ő hiányzó baktériumait. Ennek a kezelésnek a probiotikumokhoz nincs sok köze, de nekem el kellett olvasnom, így muszáj volt továbbadnom az élményt. Szívesen.

Az ember, ha minden jól megy, először születésekor találkozik baktériumokkal. Ha a szülés klasszikus módon folyik, akkor először az anya hüvely- és bélflórájával kontaminálódik a csecsemő – írja 2014-es tanulmányában Dr. Kovács Márta gasztroenterológus. 

Ha az anyánál a hasznos baktériumok vannak többségben, akkor a gyerekkel is így lesz. Ezzel szemben ha inkább a rosszak, akkor azokat kapja meg. Császármetszés esetén a baba a kórházi baktériumokkal érintkezik először, így azok játszanak meghatározó szerepet. Ha esetleg a patogének kerülnek azonnal túlsúlyba, az anyatejjel vagy a prebiotikummal dúsított tápszerekkel még javítható a helyzet. A felnőttekre jellemző bélflóra két-három éves korra alakul ki.

Miután kialakult, matematikailag durva hátrányba kerülünk – ha megszámoljuk a testünkben lévő sejteket, arra jutunk, hogy mindössze 43 százalékunk van emberből, a többi mikroba. Egy egészséges emberben ez az eszméletlen mennyiségű szimbionta sok feladatot lát el. Többek között hatásuk van az immunrendszerre, segítenek az emészthetetlen karcinogének, toxinok lebontásában, befolyásolják az anyagcserét és a testsúlyt.

Se nem csodaszer, se nem túl hasznos

Sokan gondolják, hogy jól beinthetnek a gonosz gyógyszergyártóknak, ha probiotikumot használnak, de ez persze koránt sincs így. Néhány tünet kezelésre jó, például antibiotikum-kúra során jelentkező hasmenésre, akut hasmenésre, csecsemőkori kólika és koraszülötteknél előforduló nekrotizáló enterokolitisz kezelésére. Széles körben kutatott téma, így folyamatosan jelennek meg az új eredmények, és a régiek cáfolatai. Kovács Márta tanulmánya 2014-es, és azt írja benne, hogy bizonyos mikrobatörzsek az ekcéma megelőzésére is alkalmasak. Ezzel szemben egy 2018-as Cochrane-tanulmány szerint nincs arra erős bizonyíték, hogy egy probiotikum-kúra szignifikánsan befolyásolná az ekcéma tüneteit.

A legtöbb friss tanulmány inkább arra jut, hogy a probiotikumok kicsit hasznosak, de inkább feleslegek. Egy dolog biztos (egyelőre), hogy egy egészséges szervezetnek nem ártanak az ilyen jellegű készítmények. Értelemszerűen a gyártók honlapjaikon olyan tanulmányokra hivatkoznak, amik bizonyítják a saját szerük hatékonyságát, de ezeknek a hitelességét többek között Kovács dolgozata, és Dr. Novák Hunor cikke is megkérdőjelezi. Novák Hunor kérdésünkre elmondta, hogy

Bár kimutatták, hogy egyes probiotikumtörzsek hatásosak hasmenés ellen, de kérdés, hogy mit tekintünk statisztikailag szignifikánsnak. Hatásos lehet egy készítmény akkor, ha alkalmazása esetén mondjuk nyolc nap helyett csak hét napig tart a hasmenés, tehát nem egy csodaszer, de igazoltan hatásos.

Novák arra is kitért, hogy fertőzéses eredetű hasmenés esetén csak egyes törzseknek van bizonyítottan hatása, de ez a hatás enyhe, így például kifejezetten hasmenés elleni gyógyszereket javasolt elsősorban alkalmazni, a probiotikum csak kiegészítő lehet. Antibiotikum használata mellett jelentkezhet mellékhatásként hasmenés, azonban átlagosan hét embernek kell antibiotikum mellett probiotikumot szedni, hogy egynél megelőzhető legyen ez az amúgy legtöbbször enyhe hasmenés - tehát nem feltétlenül költséghatékonyak.

Novák szerint nem szabad minden gyógyszergyártónak elhinni, hogy bizonyítottan hatásos a termékük.

Nagyon egyszerű kutatásokat statisztikai próbákkal machinálni és bizonyos eredményeket kihozni, másrészt benne van a jóhiszemű tévedés esélye is.

A tudományos kutatásoknak több szintje is van, és gyakran összeülnek független vizsgálóbizottságok, hogy értékeljék az egyes tanulmányokat. Ha látják, hogy egy tanulmányt egy gyógyszergyártó cég szponzorált, és felfedezhető némi részrehajlás, azt gyakran kidobják. Ez persze senkit nem gátol meg abban, hogy hivatkozzon a tanulmányra, hisz az átlag vásárló nem fog utánanézni azok hitelességének. Sokszor nem is linkelnek semmilyen tanulmányt, higgye el csak mindenki, hogy becsszó léteznek.

Ahogy láthattuk, sok olyan vizsgálat is van, amelyek ellentmondanak egymásnak. A tudomány  általános megoldása erre az, hogy rengeteg vizsgálatot végzünk, majd azokról egy metaanalízist, ami összegzi az eredményeket.

Azt látni kell, hogy iszonyatos marketing van emögött, teljesen be vannak őrjítve az emberek ebbe a vegán-bio-természetes vonalba, és ebbe teljesen belepasszolnak a »természetes«, »jótékony baktérium«, »élő mikroorganizmus« szavak, azaz nem gyógyszer, nem káros, természetes gyógymód. Emiatt nyakra-főre szedik.

- mutat rá Novák Hunor.

Akár még káros is lehet

Egy izraeli kutatócsoport arra jutott, hogy a boltokban kapható probiotikumos termékeknek semmi hatásuk nincs a szervezetünkre. Nem mindegy ugyanis, hogy pontosan milyen törzset alkalmazunk. Szerintük a probiotikum-kúráknak személyre szabottnak kell lenniük, hogy hatékonyan kezeljék az egyes betegségeket, tüneteket.

Készítettek egy saját koktélt 11 hasznos baktériumból, amit 25 önkéntes egy hónapig szedett. Altatás után a gyomrukból és a beleikből is több helyről mintát vettek, hogy lássák, hol tudtak megtelepedni a bevitt baktériumok. Az esetek felében elfogyasztás után megállás nélkül áthaladtak az emésztőrendszeren, és kijöttek a túloldalon.

Egy másik vizsgálat során azt tesztelték, hogy valóban hasznos-e véletlenszerűen a polcról levett probiotikummal ellensúlyozni a gyógyszert. Sajnos gyakran pont az ellenkezője történt: több esetben is gátolták az őshonos baktériumok regenerálódását, kiszorították azokat.

Dr Trevor Lawley, a Sanger Intézet kutatója nem lepődött meg az eredményeken.

A probiotikumok már jó ideje kaphatóak, és csak most kerülnek szigorú vizsgálatok alá. Ezek innovatív kutatások, de még kezdetlegesek az eredmények, és meg kell ismételnünk őket.

– mondta a BBC-nek.

Megkérdeztük minderről a Magyarország egyik legnépszerűbb probiotikumos termékének számító Normaflore gyártóját is. A Sanofitól azt a válasz kaptuk, hogy  “Természetesen számos kutatás és vizsgálat zajlik a bélflórát célozva annak érdekében, hogy jobban megértsük szervezetünk e részét és annak szerepét az egyensúly fenntartásában. A vizsgálatok összeállításában óriási a szórás. Ebből kifolyólag, véleményünk szerint a probiotikum kategória hatásosságának megítéléséhez érdemes figyelmünket egy-egy konkrét vizsgálatról a teljes, átfogó képre irányítani. Általánosságban elmondható, hogy a normál bélflóra a szervezet működésének egyik alappillére, köszönhetően az emésztőrendszerben közreműködő sok mikroorganizmus összehangolt működésének. Számos területen bizonyított a gyógyszer minősítésű probiotikumok hatásossága, folyamatos kutatás és vizsgálatok folynak az összetett, bélflórára gyakorolt és egyéb egészségügyi hatásaikkal kapcsolatosan.”

Minden nap egy alma, az orvost távol tartja.

Mivel mindenkinek más a mikrobiomja, valószínűleg soha nem készítik el a probiotikumok jolly jokerét, ami mindenkinél hatékony. Egy olyan probiotikum-beviteli formáról tudunk, ami 100 százalékban hasznos az embernek: együnk friss zöldséget és gyümölcsöt, joghurtot és savanyúkáposztát. Egy almában nagyjából 100 millió baktérium található, legtöbbjük a magház környékén. Nagy előnyük, hogy sok különböző baktériumtörzs él együtt az almában, és ritka köztük a kifejezetten kártékony.

Hiába nem ártalmasak a probiotikumok, a tudomány jelenlegi állása szerint nem is túl hasznosak. Az biztos, hogy egy egészséges embernek nem lesz jobb tőlük, de egy beteg bélflórát még károsíthatnak is. Aki rákeres az interneten, olvashat mindent: jó, nem jó, kicsit jó, kicsit rossz.

Érdekes, hogy azoknál a cikkeknél, ahol cáfolják a hatékonyságukat, azt leggyakrabban kutatás vagy forrás megjelölésével teszik, míg azok, amelyek azt állítják, mindenre IS jók, általában forrás nélkül teszik azt. Biztos van, akinek minden baja elmúlt probiotikumok hatására, de ez valószínűleg a placebo-hatásnak köszönhető. A reklámok vak követése helyett a csodaszerekhez mindig némi szkepticizmussal álljunk, és együnk sok gyümölcsöt. Az biztos nem árt.