Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hozzáértését kritizálta, az akadémiai kutatóhálózatok elcsatolását helytelenítette, de kiállt a kormány mellett és kemény szavakkal bírálta a társadalomtudományi kutatócsoportokat egy Orbán Viktornak írt levelében Freund Tamás neurobiológus, az MTA jelenlegi alelnöke, az elnöki poszt legnagyobb esélyese – írja a levelet megszerző Qubit.
A jelenlegi elnök, Lovász László második hároméves mandátuma 2020 májusában lejár, ezért nem indulhat újra, így a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) jövőre biztosan új elnöke lesz. A lap úgy tudja, hogy a jelöltek között felmerült Lamm Vanda jogtudós és Pléh Csaba kognitív tudós neve is, de a legesélyesebb jelölt Freund Tamás, aki az alelnöki pozíciója mellett a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója is.
A jelölési folyamat az MTA-nál amúgy is hagyományosan hosszadalmas, de a Qubit értesülése szerint most még ehhez képest is korán kezdődik az utódlás: az akadémiai osztályoknak már október 29-én meg kell nevezniük jelöltjeiket az összes vezető tisztségre (az elnök mellett alelnököket és főtitkárt is választanak 2020-ban), és a jelölőbizottságnak már november első hetében össze kell ülnie, hogy mielőbb döntés szülessen. A sietséget az indokolhatja, hogy az MTA-tól idén elcsatolt és a frissen létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá rendelt kutatóintézeti hálózat átalakítása még jövőre is folytatódik, ezért különösen fontos, hogy ki kerül majd az Akadémia élére.
Az egyébként nemzetközileg is tekintélyes, itthon pedig a tudományos életre nagy befolyással bírónak tartott Freund Tamás esetleges megválasztását nem mindenki tartja jó ötletnek. Ennek egyrészt az az oka, hogy ő is bekerült az ELKH-t irányító, Maróth Miklós által vezetett testületbe, így felmerül az összeférhetetlenség gyanúja, hacsak Freund le nem mond erről a tisztségéről. Másrészt ha valóban őt választják meg, azzal az MTA sorozatban harmadik elnöke lenne a természettudományok képviselője Pálinkás József és Lovász László után, ezzel épp azok a területek, a bölcsészet- és társadalomtudományok lennének alulreprezentálva, amelyeket a kormány a legnagyobb hévvel támadott az elmúlt években.
A Qubitnak nyilatkozó akadémikusok harmadik aggálya, hogy bár korábban Freund is nyilvánult meg kritikusan az MTA átalakítása kapcsán, például amikor kilépett a polgári-konzervatív tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Köréből, közeli viszonyt ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, így félő, hogy nem védené kellően az akadémiai érdekeket.
A Freunddal kapcsolatos várakozások kettősségét alátámasztani látszik az a levél, amelyet még 2018 decemberében írt Orbán Viktornak, és most a Qubit szerezte meg és idézett belőle részleteket. Eszerint Freund kritizálta az átalakításokat kormányoldalról levezénylő Palkovicsot, aki szerinte „sok mindenhez kiválóan ért, de a tudományos kutatáshoz, a felfedező- vagy alapkutatáshoz, annak belső logikájához, működési és finanszírozási feltételeihez nem”. Mint írta, annyira aggódott Palkovics tevékenysége miatt, hogy még az azóta Magyar Nemzetté mutálódott Magyar Időknél is bejelentkezett egy erről szóló publicisztikával, de a főszerkesztő Gajdics Ottó szerint ennek a megjelenése csökkentette volna az MTA-elnöki esélyeit.
A levél legérdekesebb része azonban az, ahol magáról a kutatóhálózat átalakításáról ír a kormányt itt is töretlen támogatásáról biztosító Freund. A hálózat elvételét elsősorban azért nem tartotta jó ötletnek, mert félt a kutatók tömeges kivándorlásától. Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy bizonyos intézetek felőle egészen nyugodtan mehetnek a süllyesztőbe. Mint írta,
a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.
A levél tartalmát Freund Tamás nem kívánta kommentálni.