A Szkeptikus Társaság Facebook-oldalán bukkant fel nemrég, hogy az Európai Parlament és Tanács tavaly elfogadott közös rendelete az ökológiai termelésről több ponton is említi a homeopátiát. De nem mint veszélyes csalást vagy értelmetlen sarlatánságot – mint az a tudományos konszenzus alapján elvárható lenne –, hanem az ökológiai tartásban tartott állatok gyógykezelésében elsődlegesen alkalmazandó eljárásként.
A rendelet 1.5.2.2 pontja így fogalmaz:
A betegség kezelését az állatok szenvedésének elkerülése érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni. Ha a fitoterápiás, homeopátiás és egyéb készítmények hatástalannak bizonyulnak, szükség esetén és szigorú feltételek mellett állatorvosi utasítás alapján kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítmények is használhatók, az antibiotikumokat is ideértve.
Itt van némi zavar (bár ez a rendelet szellemiségét nem érinti), mert a hivatalos magyar fordítás nyilvánvalóan hibás. Az angol szövegben a “hatástalan” helyén “inappropriate” szerepel, amely inkább nem megfelelőt, nem alkalmazhatót jelent.
De a következő pont még egyértelműbben fogalmaz arról, hogy a jogalkotó mely eljárást tartja kívánatosnak a kezelés során:
Az ökológiai termelésben [...] a fitoterápiás és homeopátiás készítményeket előnyben kell részesíteni a kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítményekkel szemben – az antibiotikumokat is ideértve –, feltéve, hogy ezek az adott állatfaj esetében és a kezelést szükségessé tevő helyzetben megfelelő terápiás hatással rendelkeznek.
De a java az állatorvosi kezelésről szóló 3.1.4.2 pontban következik:
az állatorvosi kezelések az alábbi sorrendben végezhetők el:
i. növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagok, homeopátiás hígításban;
ii. érzéstelenítő hatással nem rendelkező növények és növényi kivonatok; valamint
iii. a következő anyagok: nyomelemek, fémek, természetes immunerősítők vagy engedélyezett probiotikumok.
A jogszabály logikáját továbbgondolva, ha mindezek nem segítenek, akkor végül hatékony placebót is adhatnak nekik. Bár már rengeteg cikket írtunk erről, fontos újra hangsúlyoznunk, hogy
a homeopátia nem gyógyít semmit, tokkal-vonóval áltudományos átverés, amely a legalapvetőbb természeti törvényekkel is ellentétes.
Talán egyesek meglepődhetnek azon, hogy az Európai Unió kvázi kötelezővé teszi a homeopátiát az élet bármely szegletében. Ez azonban sajnos nem is annyira furcsa. E csalás európai betiltását ugyanis éppen az Unió – pontosabban a homeopátiát nagy becsben tartó néhány vezető uniós tagállam – lobbitevékenysége gátolja.
Tavaly decemberben felcsillant némi remény arra vonatkozóan, hogy az új magyar jogszabályok értelmében a jövőben már nem lehet majd gyógyszernek nevezni a homeopátiás készítményeket. Csakhogy, mint akkori cikkünkben kimutattuk, erre semmi esély nem volt, hiszen ezzel Magyarország uniós jogszabályokat sértett volna.
Az elmúlt években, mindannyiszor, mikor felmerült a homeopátiás készítmények betiltásának/korlátozásának igénye, a magyar gyógyszerügyi hatóságok mindig az EU-s jogszabályokra, konkrétan egy 2001-es irányelvre mutogattak, amely gyógyszerré minősítette a homeopátiás szereket, és a tagállami engedélyezésüket is leegyszerűsítette. Egyúttal gyakorlatilag megkötötte a nemzeti hatóságok kezét: még ha akarnák, akkor sem tudnák levetetni a patikák polcairól a homeopátiás “gyógyszereket”.
A tisztességes gyógyszerekkel szemben a homeopátiás szerek engedélyeztetéséhez nem kell a hatásosságot bizonyító klinikai vizsgálat, csupán azt kell igazolni, hogy más országban már alkalmazzák az adott szert a homeopátiában. Vagyis a jelenlegi felállás értelmében,
ha külföldön már sikerrel verik át a betegeket a csalók egy adott termékkel, akkor minden joguk megvan arra, hogy Magyarországon is pénzt keressenek vele.
A problémakör másik része az ökológiai tartással függ össze. Az Európai Parlament tájékoztatása szerint “az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható gazdálkodási gyakorlat, amely az élelmiszertermelés teljes folyamatában szem előtt tartja a környezetvédelmet és az állatok jólétét, a vetőmagok beszerzésétől kezdve a feldolgozáson át az értékesítésig.” A szabályozás szerint az ökológiai gazdálkodás feltételei egyebek mellett a kémiai növényvédő szerek és műtrágya használatának mellőzése, az állatállománynak adott antibiotikumok szigorú korlátozása és a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) tiltása.
Az ökológiai, illetve bio jelzők gyakorlatilag minden emberben azt a képzetet keltik, hogy az ily módon előállított termékek jobbak, mint a csúnya vegyi anyagok használatával készített élelmiszerek és egyéb áruk. De vajon miben áll-e jóság, és objektív kutatási eredmények alátámasztják-e ezt a közvélekedést.
Nos, nem nagyon.
Ha már európai uniós szabályozásról van szó, talán az a legcélszerűbb, ha az Európai Parlament saját tanulmányát lapozzuk fel, amely a bioélelmiszerek és a biomezőgazdaság egészségügyi hatásairól szól (a bio és az ökológiai gazdálkodás nem teljesen ugyanazt jelenti, de ettől most tekintsünk el). A tanulmány [pdf] fő megállapítása szerint rendkívül kevés kutatást végeztek a biogazdálkodás egészségügyi hatásairól, ráadásul ezek eredményei enyhén szólva sem egyértelműek.
Az egyik elemzett kutatási eredmény szerint a bioélelmiszerek talán csökkentik az allergiák, illetve az elhízás kockázatát, de az elemzés szerzői szerint ez az eredmény nem túl meggyőző. Állatkísérletek eredményei arra is utalnak, hogy a bioélelmiszerek másképp hathatnak a korai fejlődésre, mint a konvencionális táplálék – sajnos azonban ebben az esetben sem látják bizonyítottnak, hogy ennek bármi relevanciája lenne az emberre nézvést.
A növényvédő szerek használatának mellőzése pozitívan hathat a gyerekek kognitív fejlődésére – legalábbis az epidemiológiai vizsgálatok alapján, feltételezve, hogy más forrásból nem kerül a szervezetükbe a vegyület. Arra sincs sok bizonyíték, hogy a bioélelmiszerek és a nem bio megfelelőik összetételében bármi különbség is lenne. Kivételt jelenthet, hogy egyes eredmények szerint a biotermények kadmiumtartalma alacsonyabb, és ez jó.
A biotermelésben előállított tejben és talán a húsban is több lehet az omega-3 zsírsav, de a szerzők szerint ez nem sokat számít, mert az omega-3 egyéb forrásból úgyis bejut a szervezetbe. Egyébként pedig az is kérdéses, hogy az omega-3 zsírsavak valóban olyan csodaszernek számítanak-e, mint ahogy az étrend-kiegészítők gyártói reklámozzák őket. Az állattenyésztésben használt antibiotikumok mennyiségének visszaszorítása viszont egyértelműen előnyös, hiszen ez a praktika az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának melegágya.
De gondoljuk bármennyire is természetesnek vagy jónak az ökológiai vagy biogazdálkodást,
mindez nem indokolja, hogy az Európai Unió pozitív kontextusban említse és kötelezően választhatónak minősítse a hazugságok során alapuló homeopátiát.
(Borítókép: Homeopátiás szerek kisállatoknak. Fotó: Agency-Animal-Picture / Getty Images Hungary)