Nem tudni pontosan, hogy Magyarországon hányan etetik ragadozó kedvenceiket kizárólag növényi eredetű táplálékkal, de abból, hogy már vegán kutya- és macskaeledeleket forgalmazó cég is működik, feltételezhető, hogy sokan vannak. Általában persze e gazdák is vegánok, és annyira hisznek az ügyben, hogy nem látják be, hogy ezzel kivégzik állataikat. Pedig, ha tényleg törődnének a Földdel, nem is kéne házi kedvencet tartaniuk.
A legtöbb állateledel ugyanazokat a hormonokat, növényvédő szereket és antibiotikumokat tartalmazza, amelyek az emberi fogyasztásra szánt, kereskedelmi húsalapú termékekben is megtalálhatók... Sok vegetáriánus és vegán eteti egészséges, húsmentes eledellel a társállatát... Sok kutya és macska tápanyagigényét könnyedén kielégíthetjük kiegyensúlyozott vegán étrenddel és megfelelő kiegészítőkkel
– ha az ember okosságokat akar olvasni nagyjából bármilyen, állatokkal kapcsolatos témában, a PETA az örök favorit forrás.
Mindenesetre az nyilvánvaló a rengeteg büszke vallomásból, amelyeket pár másodpercnyi keresés alapján talál az ember, hogy az emberi veganizmus népszerűsödésével együtt terjed azok köre is, akik azt sem nézik jó szemmel, ha kutyájuk és macskájuk megeszi a húst. Ezzel a gazdák a Földet és az állataik egészségét védik (elképzelésük szerint), és a húsipar kegyetlenkedései ellen tiltakoznak.
A beszámolók kizárólag boldog, egészséges cicákról és kutyusokról szólnak, akik imádják a vegán kosztot, és már semmi pénzért nem térnének vissza a lazacra vagy a bélszínre. Még véletlenül sem olvasni a tulajdonosok tollából egyetlen balul sikerült vegán próbálkozásról sem, pláne megbetegedett cicáról, bár ez nem is olyan meglepő.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a növényi étrenden élő kutya- és macskatulajdonosok nagy része képes belátni, hogy egy ragadozónak húst kell ennie, és ad is rendes táplálékot az állatnak. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik őket is meg akarják téríteni –
ha belepusztulnak is.
Mármint az állatok. De vajon tényleg belepusztulnak? Nos, előbb-utóbb igen, egészségesebbek pedig semmiképpen sem lesznek tőle, de ne rohanjunk ennyire előre.
Ha megvizsgáljuk a kutyák és a macskák vegán táplálásának következményeit, azt tapasztaljuk, hogy nem vehetjük őket egy kalap alá. Bár mindkettő ragadozó, nagyon eltérők az igényeik. A kutyatartók mindegyike ad több-kevesebb növényi eredetű táplálékot állatának (az almát, pogácsát kifejezetten szereti sok kutya, és az olcsóbb kutyatápok döntő része is növényből van). De természetesen attól, hogy sokan csinálják, még nem válik automatikusan helyessé.
A kutya legközelebbi vadon élő rokona, a farkas, meglepően sok növényt fogyaszt. A Yellowstone park farkasainak ürülékvizsgálata azt mutatta, hogy a minták 74 százalékában volt növényi anyag, főleg fű. Persze azért többségében húst esznek, a gerinctelenektől a jávorszarvasig. Ugyanakkor az adatokból nem egyértelmű, hogy a farkasok által elfogyasztott élelem tömegének hány százaléka a növény. Vélhetően azonban, amikor csak tehetik, húst esznek, és nagy mennyiségben csak ínséges időkben fanyalodnak a növényekre, például gyümölcsre.
A kutya háziasítása a farkasból sokkal régebben kezdődött, mint a macskáé. A sok tízezer év alatt, amíg a farkasból a ma is ismert domesztikált kutyák kialakultak, folyamatosan az ember maradékait ették, szervezetük egyre alkalmasabbá vált arra, hogy az emberek által fogyasztott növényi eredetű táplálékot is megeméssze. Csakhogy nem szabad elfelejteni, hogy a kutya ezalatt folyamatosan fogyasztott húst, illetve más állati eredetű élelmet is
– mondta el az Indexnek Fodor Kinga állatorvos, egyetemi docens.
"Ezzel szemben a macska teljes mértékben húsevő maradt. Az ember éppen a ragadozó mivolta miatt tartotta maga mellett: rágcsálóirtásra. Ő eredetileg nem evett maradékokat az emberi asztalról, hanem a magtárakban vadászott egérre, patkányra. Mindezek ellenére ez továbbra sem jelenti azt, hogy a kutya mindenevő, pláne növényevő lenne. Ha megnézzük az emésztésélettanát, akkor egyértelmű, hogy húsevő. Az azonban igaz, hogy a macskához vagy a vadászgörényhez képest jobban emészti meg és hasznosítja a növényi eredetű táplálékot.”
Az állatorvos szerint ezért kutyáknak is kötelező állati eredetű táplálékot is biztosítani, ha nem akarjuk sanyargatni őket.
A kutya mára számos olyan genetikai változást szedett össze, amelyek életműködését különbözővé teszik az ősi farkasokétól.
Hat évvel ezelőtt az Uppsalai Egyetem genetikusai kutyák genomjának szekvenálásával kiderítették, hogy az evolúció során sokat fejlesztették a keményítőemésztési képességeiket (vagyis egyre jobban képessé váltak a növényi táplálék feldolgozására). Konkrétan az amiláz nevű keményítőbontó enzimet kódoló gén vált általánossá körükben. Ez azt okozta, hogy a mai kutyák ötször hatékonyabban emésztik a keményítőt, mint a farkasok. A vizsgálat eredményei szerint az amiláz mellett egy másik, keményítőbontásban ugyancsak szerepet játszó enzimjük, a maltáz felépítése jobban hasonlít a növényevőkére, mint a farkasokéra.
Sőt, a növényi táplálékhoz való adaptáció nem állt meg itt. Kiderült, hogy a kutyáknak a bélflórájuk is jellegzetesen különbözik a farkasokétól. Méghozzá olyan baktériumok élnek a beleikben, amelyek a növényi szénhidrátokat képesek bontani, illetve bizonyos mértékig olyan aminosavakkal is ellátják a kutyákat, amelyeket a farkasoknak a húsból kell felvenniük.
A kutatások eredményeiből azt a konklúziót lehet levonni, hogy a kutya jól tolerálja, ha étrendje bizonyos mértékig növényekből származik. De itt a hangsúly a bizonyos mértéken van.
Semmilyen kutatás nem bizonyította még, hogy a vegán étrend bármi jót is tenne a kutyával, viszont a veszélyei egyértelműek.
A maximum, amit pozitívumként ki lehet hozni belőle (például amikor a kísérlet kedvéért húsmentesen etettek szánhúzó kutyákat), az az, hogy ha nagyon vigyázunk, és csomó étrend-kiegészítőt adunk mellé az állatnak, akkor esetleg nem romlanak a tápanyagszintjei, és nem lesznek szembetűnőek a károsodás jelei. Ha a vegán gazda a saját ételmaradékát adja a kutyának, vagy házilag próbál neki finomat főzni, abból szinte biztosan betegség lesz, és a kutya idő előtt elpusztul.
A macskák vegán táplálása teljesen más kérdés. Ha növénnyel etetik a teljesen húsevő macskát, nagyon gyorsan megjelennek nála a kóros tápanyaghiány tünetei, és nemsokára meghal. Így ez a gyakorlat egészen egyszerűen az állat lassú megölésével egyenértékű.
Ha a macska nem eszik húst, más forrásból még táplálékkiegészítők alkalmazásával sem tudja felvenni mindazokat a tápanyagokat, fehérjéket, aminosavakat, amelyek az életben maradásához szükségesek. A macskák egyébként is sokkal több fehérjét igényelnek, mint akár az emberek, akár a kutyák.
A macskák képtelenek maguk előállítani például a D-vitamint, amelyet így a táplálékból kell felvenniük teljes mennyiségben. D-vitamin pedig (néhány extrém és életszerűtlen példától eltekintve) csak az állati eredetű eleségben van. Az A-vitamint sem képesek maguk szintetizálni az inaktív előanyag (béta-karotin) átalakításával, ezért azt is fel kell venniük – megint csak a húsból. Ezeken kívül még hosszasan lehetne sorolni azokat a tápanyagokat, amelyek nélkül a macska hosszú távon nem maradhat életben, és amelyeket csak állati eredetű táplálék fogyasztásával szerezhet meg.
A macskák annyira húsevők, hogy gyakorlatilag csak proteinre és zsírra van szükségük a táplálékból, szénhidrátra nem (márpedig a növények nagyrészt ebből állnak). Ha a macska választhat, elutasítja a magas szénhidráttartalmú ételt, és ha mégis kénytelen fogyasztani, hajlamos az elhízásra, és a 2-es típusú cukorbetegségre.
Ha csak növénnyel etetik a macskát, nagyon gyorsan megjelennek nála a kóros tápanyaghiány tünetei, és idővel elpusztul
– erősítette meg mindezeket Fodor Kinga is.
Azok, akik vegán módon táplálják a kutyát-macskát, általában maguk is vegánok vagy vegetáriánusok, és legfőbb érvük, hogy erőszakmentes, természetközeli életet akarnak biztosítani maguknak és az állataiknak egyaránt. Csakhogy ezzel pont ők követnek el erőszakot a természeten
– tartja Fodor Kinga.
Az állatorvos szerint sokkal nyilvánvalóbbá válik e gondolatmenet őrültsége, ha megfordítjuk a felállást, és növényevőket akarjuk hússal etetni. Ha bedobunk egy csirkecombot a nyulak ketrecébe, képtelenek lennének már megenni is, és rövid időn belül éhen halnának. De ugyanez lenne a végeredmény (csak talán kicsivel később), ha feldolgoznánk a húst, és nyúltáp formájában adnánk oda nekik, melyet úgy már fizikailag képesek lennének felvenni, de megemészteni már nem.
Ha ilyesmit csinálnék, teljesen hülyének, sőt, egyenesen állatbántalmazónak néznének. Ellenben fordítva ez manapság illeszkedik a korszellembe, sőt vannak, akik még büszkék is rá. Pedig a természethez ugyanannyi köze van.
Már Magyarországon is kapni azonban vegán kutya- és macskatápokat, és a forgalmazó azt ígéri, hogy bennük megvan minden tápanyag, amire az állatoknak szükségük van. Csakhogy: a növényekben természetes módon messze nem lennének meg azok a tápanyagok, amelyek egy ragadozó egészségéhez, életben maradásához kellenek, ezért azokat mesterséges módon kell hozzáadni, illetve a ragadozó számára is emészthető formára alakítani. Vagyis a gazdák, akik általában ódzkodnak mindenfajta mesterséges összetevőtől, élelmiszer-adalékanyagtól, túlzott feldolgozástól, a természetesre még messziről sem hasonlító élelmiszertől, pontosan ilyesmi elfogyasztására kényszerítik állataikat.
Ha valaki az egészségére káros módon étkezik, az az ő felelőssége. De ha ezt a tőle függő gyerekekre vagy állatokra is rákényszeríti, az már kimerítheti az én értelmezésemben a kínzás fogalmát
– mondta Fodor Kinga.
A magyar állatvédelmi törvény nem foglalkozik kifejezetten az állatok megfelelő táplálásával. Csak a jó gazda gondoskodásának kritériumai között említi: "jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)." Ugyanakkor az állatkínzás definíciójában ez szerepel: "állatkínzás: [...] olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, [...] amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat."
Ha egy macska elpusztul a teljesen elhibázott etetés miatt, az akár nevezhető egészségkárosodásnak is.
De ezek csak általánosságban megfogalmazott kitételek, a gyakorlatban, a bíróságon nagyon nehezen minősülhet állatkínzásnak a kutyák, macskák vegán táplálása (és nem is volt még ilyen eljárás Magyarországon). Megkérdeztük a kérdésről Czerny Róbert állatvédelmi jogászt, aki azonban a jogszabályi környezet elégtelenségére hívta fel a figyelmünket:
“Az állatvédelmi törvény keretjogszabály. Bár szerepel benne, hogy a gazda kötelessége, hogy az állat fajának, életkorának, egyéb jellegzetességeinek megfelelő táplálást biztosítson, de gyakorló jogászként az a tapasztalatom, hogy ez sajnos a bíróságok előtt kevés. A bíróságnak minden esetben állatorvosi szakvéleményre van szüksége. Éppen folyamatban van egy perünk, amelyet kutyakölykök nem megfelelő (bár nem vegán) táplálása miatt indítottunk. Noha az eset a mi álláspontunk szerint állatkínzásnak minősülhet, a per már két éve tart, de a bíróságok nagyon nehezen tudnak dönteni. Vegán táplálással kapcsolatosan azonban magyarországi jogesetet nem tudok említeni."
Vagyis aki vegán étrenden tartja a kutyáját és macskáját, az valószínűleg nem fog állatkínzás miatt börtönbe kerülni. De elismerésre se számítson azoktól, akik valóban értenek az állatok helyes táplálásához.
Amellett azonban, hogy mindez egyértelműen rontja az állat életminőségét, abban a gazdáknak igazuk van, hogy ily módon (kedvenceik elpusztításával) hatékonyan csökkenthetik életmódjuk ökológiai lábnyomát. A kedvtelésből tartott állatok ugyanis rendkívüli módon pazarolják a Föld erőforrásait.
A remek című könyv, a Time to Eat the Dog (Ideje megenni a kutyát) szerzői kiszámolták, hogy egy középtermetű kutya táplálásának ökológiai költsége akkora, mintha évente tízezer kilométert vezetnénk egy 4,6 literes Land Cruisert. Az eb ugyanis évi 164 kiló húst és 95 kiló gabonát fogyaszt, és ezek előállításához 0,85-1,1 hektárnyi földterületre van szükség.
Szóval, ha már ilyen drágán tartjuk a kutyát, legalább ne kínozzuk a veganizmussal.
(Borítókép: Bernd Settnik / picture alliance / Getty Images)