A Facebook nagy erőkkel harcol az átverős reklámok ellen, de a csalók mindig újabb trükköket vetnek be, hogy kijátsszák a rendszert. Hiába tartott a közösségi oldal sajtótájékoztatót, azt nem tudták részletezni, pontosan mit is csinálnak, hiszen a hekkerek is olvasnak újságot.
Rengeteg kamuprofil és hazug reklám lepi el a Facebookot, és nem úgy tűnik, mintha javulna a helyzet. A háborúban most új front nyílt: a közösségi oldal Kaliforniában beperelt egy céget és két magánszemélyt, mert azok vírust terjesztettek facebookos reklámokkal. A gyanútlan felhasználók, akiket átvertek, a vírus miatt maguk is elkezdtek reklámokat megosztani, és olyan oldalakat hirdettek, ahol tiltott szereket, vagy hamis fogyasztótablettákat árulnak.
Az ILikeAd Media International Company, Chen Xiao Cong és Huang Tao nem csak a vírust használta, de még celebcsalit is használt. Ez azt jelenti, hogy a reklámjukhoz hírességek képeit használták, amitől hitelesebbnek, és vonzóbbnak tűnhettek a felhasználóknak.
Nagyon nehéz ez ellen mesterséges intelligenciával küzdeni, mert nem csak a csalók, hanem újságok is gyakran használják celebek, politikusok képeit.
– magyarázta kérdésünkre Rob Leathern, a Facebook termékmenedzsment vezetője. Szerinte a felhasználók azzal segíthetik a gépi tanulást, és hogy az MI könnyebben kiszűrje a kamureklámokat, ha jelentik azokat. Az Egyesült Királyságban már tesztelnek egy új rendszert, amin keresztül még részletesebben tudják a felhasználók elmagyarázni az MI-nek, hogy miért is átverős egy reklám. A gépi tanuláson kívül jelenleg 35 ezer alkalmazott is küzd a csalók ellen a Facebooknál.
Sajnos Leathern nem oszthatott meg sokkal többet a Facebook átverésellenes programjáról, mivel szerinte a hekkerek jól szervezettek, és ők is olvasnak újságot. Ha valamiből rájönnek, mi lesz a vállalat következő védelmi lépése, akkor olyan módokat keresnek, ami megkerüli az új kezdeményezést, ahogy az életbe lép.
Az egyik ilyen trükk a cloaking azaz álcázás. Ez azt a reklámot takarja, aminél a hekkerek más címet adnak meg a Facebooknak, mint ahova a link valójában mutat. Így a felhasználó azt hiheti, hogy egy bolt oldalára bökött, de végül egy csaló oldalra kerül.
Leathern arra is figyelmeztetett, hogy ezek a csalók gyakran híroldalaknak adják ki magukat, hogy ezzel hivatalosabbnak tűnjenek. Ezzel bennünk is mély sebeket tépett fel, ugyanis az Index már egy éve küzd azzal, hogy reklámok a Facebookon úgy néznek ki, mintha mi írtuk volna, és csodálatos dolgokat, például 100 Ft-os iPhone-t ígérnek.
Ezek a posztok természetesen nem tőlünk származnak.
Tavaly ebben a cikkben részletesen leírtuk, hogy ismerhetőek fel ezek a hirdetések (az alapelv: ha valami túl jól hangzik, hogy igaz legyen, jó eséllyel tényleg nem igaz, és érdemes gyanakodva közelíteni hozzá). Ha egy olvasónk ilyen kamuindexes Facebook-reklámba ütközne, kattintson a hirdetés mellett a három pont ikonra, ott a Hirdetés bejelentése (angol nyelvre állított Facebooknál: Report Ad) opciót választva tudja jelenteni azt a közösségi oldalnak. Ha nem hirdetés formájában, hanem egy oldalon megosztott posztként bukkan fel, a Visszajelzés küldése erről a bejegyzésből (Give Feedback on This Post) opció alatt érhető el ugyanez a lehetőség.
A Facebook illetékese egyelőre annyit mondott el, hogy együttműködnek a helyi jogi szervekkel, és ha kiderítik, kik állnak egy-egy hirdetés mögött, azokat beperelik. Sok reklám mögött egyébként nem is egy személy áll, hanem egy kifinomult hálózat (bár Leathern szerint azért nem kell a James Bond-féle Fantomra gondolni). A Facebook célja az, hogy elrettentse a potenciális szélhámosokat a kamureklámok terjesztésétől, amit a feljelentésekkel és perekkel próbálnak elérni.