A Google felső vezetésének egy korábbi tagja szerint a céget egyáltalán nem érdeklik az emberi jogok. Ross LaJeunesse, aki korábban a globális nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető volt, most az Egyesült Államok szenátori helyéért kampányol, többek között azzal, hogy érdemes lenne a kormánynak keményebben szabályozni az óriás techcégeket.
A Google reakciója szerint ők rendíthetetlenül elkötelezettek az emberi jogok védelme mellett.
Ezzel szemben LaJeunesse azt állítja, hogy ő akárhányszor szerette volna elérni, hogy egy hivatalos emberi jogi programot hozzanak létre, a döntéshozók mindig visszautasították a törekvéseit.
Aztán rájöttem, hogy a vállalatnak sosem állt szándékában, hogy az emberi jogi alapeszméket is figyelembe vegye a termékei és szolgáltatásai fejlesztésénél. Amikor meg kellett volna dupláznia az emberi jogok betartása iránti elkötelezettségét, akkor inkább a nagyobb profitot és a még magasabb részvényárfolyamot üldözte.
LeJeunesse 2008-ban kezdett a Google-nél, és tavaly májusban hagyta ott a vállalatot. Azt állítja, hogy miután a nők és a kisebbségek jogaiért is felemelte a szavát, hamar parkolópályára került, és problémás alkalmazottként kezdték el kezelni.
Nem ez az első eset, hogy hasonló hírek szivárognak a Google háza tájáról. 2018 év végén saját dolgozóik majd emberjogi szervezetek is követelték, hogy állítsák le a Dragonfly programot, ami egy olyan kereső lett volna, amit kifejezetten a kínai piacra szántak, a kínai kormány közreműködésével. Az alkalmazottak szerint a projekt egyértelműen megfigyelési célokat szolgált volna. 2019 augusztusában pedig egy nagyobb cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy milyen belső feszültségek vezettek oda a Google-ön belül, hogy több vezető és dolgozó is azt mondta, hogy kiábrándult a techóriásból, és szerintük ez a cég már régen nem az, mint ami egykoron volt.