A Ciara viharciklon alaposan helyben hagyta a Brit-szigeteket, és már javában a kontinentális Európa felett közelít felénk. A katasztrófavédelem szerint ma este fog teljes erejével lecsapni Magyarországra. A viharciklonok jellemzője, hogy az észak-atlanti térségben, gyakran Kanadához, illetve az USA keleti partjaihoz közel keletkeznek, majd gyors erősödésük és mozgásuk során hamar elérik Európát. Idén már több is véghez vitte ezt a mutatványt. Hozzá kell szoknunk, hogy évről évre milliárdos károkat okozó ciklonok fogják tépázni a földrészt? És ez a klímaváltozás miatt van?
Ironikus módon éppen a klímaváltozásról volt szó a BBC 1 The Big Questions című műsorában, amikor a Ciara vihar lecsapott a Manchester melletti Salfordra, ahonnan az adást sugározták. Előbb csak akadozni kezdett a kép és a hang, majd teljesen elment az adás. Az ilyenkor automatikusan bekapcsoló vészrendszer dzsesszt kezdett sugározni, a képernyőn bordó kép tájékoztatta a nézőket arról, hogy technikai hibák miatt szakadt meg az adás.
Hét percig nem volt kép Salfordból, mire vissza tudták állítani a kapcsolatot. Manchester térségében ekkor 138 kilométer/órás erősségű szelek fújtak, 31 helyre adtak ki áradásokról szóló riasztást, a Manchester City otthoni meccsét elhalasztották. Sandrinhamben a királynőnek ki kellett hagynia a vasárnapi misét, mert a vihar miatt féltették az ő és az üdvözlésére összegyűlők biztonságát.
A Ciara már a harmadik vihar, amelynek nevet ad a brit meteorológiai szolgálat (Met Office). Csak a legnagyobb viharokat nevezik el, amelyek borostyán vagy vörös riasztási fokozatot érnek el. Egy szezonban ábécésorrendben nevezik el a viharokat, de a nemzetközi meteorológiai konvenciók miatt kihagyják a Q, U, X, Y és Z betűket (bár ezek egyébként is az ábécé vége felé lennének). Az amerikai szokással ellentétben a britek férfineveket is adnak a viharoknak, így idén az első Atiyah volt, a második Brendan, most tombol a Ciara, őt fogja követni Dennis, aztán Ellen és Francis. A Met Office korábban kérte a lakosokat, hogy ajánljanak neveket.
A Ciara (sőt, eredetileg Cíara hosszú í-vel) egyébként ír név, és a kiejtése okoz is némi problémát szerte az Egyesült Királyságban. A nevet ugyanis legalább háromféleképpen lehet ejteni. A Met Office az ír verziót preferálja (~"kíra"), de megnyugtattak mindenkit, hogy ha "kiarának" vagy "sziarának" ejti a vihar nevét, akkor is meg fogják érteni. A vihart a német meteorológiai szolgálat Sabinének nevezte el hivatalosan, bár ennek ellenére a német nyelvű országokban is inkább a Ciarát használják a nemzetközi sajtóhoz illeszkedve.
A vihar február 4-én jött létre valahol Texas felett, majd kelet felé kezdett haladni, és mérsékelt övi ciklonként szelte át az Atlanti-óceánt nagyjából a születésétől számított negyedik napra. Már létrejötte pillanatában lehetett sejteni, hogy ez a vihar Európában is gondokat okozhat, így a Met Office már február 4-én kiadta az első figyelmeztetését.
A következő napokban a ciklon útvonalába eső összes ország meteorológiai szolgálatai különböző súlyosságú riasztásokat adtak ki. Szerte Európában rengeteg repülőjáratot töröltek, bár a British Airways New York és London között közlekedő Boeing 747-ese sebességi világrekordot állított fel, ahogy meglovagolta a Ciara hátszelét, és két órával a menetrend előtt élt célba.
Alig van ország Északnyugat-Európában, ahol a Ciara ne okozott volna komoly károkat. A legnagyobb károk Nagy-Britanniában történtek, de Németországban is közlekedési fennakadásokkal kell számolni, Csehországban százezrek maradtak áram nélkül. A Katasztrófavédelem figyelmeztetése szerint mihozzánk hétfő késő este fognak megérkezni a vihar legerősebb szelei, de ez nem jelenti azt, hogy semmi probléma nem adódhat. Szinte az egész országban előfordulhatnak viharos erejű széllökések, Nyugat-Magyarországon pedig erősen viharos szelek voltak jellemzőek reggel is. Sopronban 106 km/h-s szelet is mértek.
Most tehát szinte egész Európát fenyegeti egy Amerika felett kialakult ciklon. És nem ez az első olyan vihar az utóbbi időben, amely teljes erejével lecsap a kontinensre. A mérsékelt övi ciklonok (amelyek nyugat felől érkeznek Európa térségébe), kétféle módon jöhetnek létre: egyrészt Izland környékén és Grönlandtól délre, ritkább esetben Észak-Amerika partjainál születnek. Másrészt, ha egy trópusi (eredetű) ciklon – akár hurrikán – az USA keleti partjainál északkelet felé vándorol, bekerülhet a nyugati szelek zónájába. Ott azonban mérsékelt övi ciklonná alakul át, és úgy tart keletre, Európa irányába. Eközben csökkenhet a szélsebesség. Ha szárazföld fölé húzódik – például az USA-ban -, a ciklon elhal, áramlási rendszere szétesik.
Ahogy hamarosan az egész ország megtapasztalja, immár az sem jelent az óceán felől érkező viharok ellen védelmet, hogy Magyarország egészen távol van az atlanti partoktól. Természetes módon merül fel mindenkiben a kérdés, hogy ez csak valami egyszeri anomália vagy trend, és hosszú időre (a mi életünk szempontjából akár örökre) szól, a megváltozó klíma következményeként. Vagyis mostantól ez lesz a normális, és ebben az időszakban (vagy akár később egész évben) a hurrikánjelentések és -riasztások az időjárás-jelentések elengedhetetlen részei lesznek?
Igen, a hurrikán a trópusi ciklon, a Ciara viszont a mérsékelt övben jött létre, így definíció szerint nem hurrikán. A mérsékelt övben nem is lesznek hurrikánok soha, mert ha egy hurrikán el is jut ennyire északra, akkor átalakul mérsékelt övi ciklonná (legalábbis elnevezésében). Ugyanakkor a köznyelvben a hurrikán a döbbenetesen erős szélvihart jelenti.
Grönland felett egy a Ciarától független ciklon jött létre, amelynek hatására a sarki futóáramlás (polar jet stream) délebbre tolódott. A futóáramlás a hideg sarki, illetve az enyhébb mérsékelt övi levegő találkozásánál kialakult úgynevezett polárfront mentén húzódik nyugat-keleti irányban, és az eltérő hőmérsékletű légtömegek légnyomás-különbségéből táplálkozik. Olyan, mint egy futószalag az atmoszférában: akadálytalanul áramlik benne egészen gyorsan a levegő. A jetek belsejében a 280-300 kilométer/órás szelek sem ritkák, és ezt ki is használják az üzemanyag-spórolási lehetőséget kereső repülők is.
A Ciarát a keleties szelek sodorták Európa felé, miközben félúton még a Grönland felett létrejött másik ciklon is lendületet adott neki. Itt egy úgynevezett légköri folyóról van szó, amely a rengeteg nedvességet szállít, a futóáramlásnál lassabb szelek fújnak benne, és a felszínhez közelebb fúj. Az észak-atlanti térségben akár a teljes légköri vízáramlás 50 százaléka is a légköri működésén alapulhat. Vagyis az a víz, amely több száz helyen okozott özönvízszerű esőzéseket Nyugat-Európában, valójában Észak-Amerikából származik.
Igen. A hurrikánok mozgását a melegedő tenger az elkövetkező évtizedekben módosítani fogja, az erősségüket ugyanakkor valószínűleg nem befolyásolja. Az Atlanti-óceán fölött létrejövő hullámok először északnyugati irányban indulnak el általában, és így érhetik el Észak-Amerika keleti partvidékét. Csakhogy ahogy északon is egyre melegebb lesz a tenger, a hurrikánok kialakulása is északabbra fog tolódni. Eddig a hűvösebb északi tengerek általában lecsillapították a hurrikánokat, de erre a jövőben egyre kevésbé számíthatunk.
Az északi Atlanti-óceán felett jellemzően a nyugat-keleti irányú (tehát Európa felé fújó) szelek az uralkodók. Ha a hurrikán nem ér partot Amerikában, mielőtt elkapnák a nyugat-keleti szelek, akkor megindulhat Európa felé. Ez a Ciarától független jelenség, hiszen az nem trópusi ciklon, és a szárazföld felett jött létre. Ugyanakkor, amikor lecsap Európára egy óceán felől érkező vihar, akkor a gyakorlati következményei szempontjából szinte teljesen mindegy, hogy honnan jött. Végeredményben az emberek azt fogják érzékelni, hogy gyakoribbak az extrém széllel és esőzéssel járó viharok, mint korábban.
A mérsékelt övi területekig eljutó hurrikánok, ahelyett, hogy lassan kihunynának, még fel is erősödhetnek, a sarki és a meleg levegő találkozásánál létrejövő légnyomáskülönbség következtében. A holland meteorológiai szolgálat kutatóinak számításai szerint egyértelmű, hogy a klíma melegedésével egyre több hurrikán fog partot érni Nyugat-Európában.
A felmelegedés több ponton is segíti őket: a melegebb tengervíz miatt eleve erősebb hurrikánok jönnek létre, amelyek a saját erejükből is messzebb jutnának. Emellett az útjuk során sem csökken le oly mértékben az energiájuk, mint az eddig megszokott volt, hiszen végig melegebb éghajlatú területeken haladnak keresztül. Továbbá a klímaváltozás következtében a hurrikánok szülőhelye is keletebbre tolódik. Eddig főként a nyugati Atlanti-óceán felett jöttek létre, a jövőben azonban egyre inkább Európához közelebb is kialakulhatnak, így kevesebbet kell utazniuk, mire megérkeznek hozzánk.
A modellszámítások azt mutatják, hogy ha beigazolódik, hogy az évszázad végére a tengerek hőmérséklete 2-3 Celsius-fokot emelkedik, akkor a mostani átlagos kettő helyett 13 hurrikánerejű vihar fog lecsapni Európára évente.
Összességében úgy tűnik, hogy a hurrikánok erőssége (amelyek Észak-Amerikát sújtják) és az európai (vihar)ciklonok intenzitása között nincs összefüggés. Az év ezen időszakában hurrikánok nem alakulnak ki az Atlanti-óceánon, nyáron viszont a mérsékelt övi ciklontevékenység gyengébb.
A cikket az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársainak észrevételei alapján frissítettük. Köszönjük a segítségüket. További információért látogassanak el az OMSZ Facebook-oldalára.
(Borítókép: Autó az északi-tengeri Dagebuell partjánál Németországban, 2020. február 9. / Fotó: Fabian Bimmer / REUTERS)