• Gyakorlatilag minden magyar hallott az új típusú koronavírus megjelenéséről, de 
• az emberek többsége szerint nem fog elterjedni Magyarországon, és attól sem tartanak, hogy őket megfertőzi.
• A legtöbben hitelesnek tartják a járványügyi szervek tájékoztatását, és elhiszik, hogy jelenleg nincs Magyarországon fertőzött.
• Az emberek kétharmada nem tart jobban a kínaiaktól, mint a fertőzés megjelenése előtt, de 17 százalékuk minden ázsiait elkerül, válogatás nélkül.
• A többség nem vezetett be semmilyen óvintézkedést a fertőzés megelőzése végett, és
• a lakosság alapvetően úgy érzi, hogy a hatóságok jól végzik a dolgukat a járvány megelőzése érdekében.

Ezek a ZRI Závecz Researchcsel közösen végzett közvélemény-kutatásunk főbb megállapításai. A kutatást e hét első felében végezték. Bár a koronavírus-járvány terjedése az utóbbi napokban kissé csillapodni látszott, szerdán kiugróan sokan,

a vírus okozta tüdőgyulladás következtében. A fertőzöttek száma mára 60 ezer fölé emelkedett, és eddig összesen 1310 halálos áldozatról számoltak be a kínai hatóságok. Bár az emberek a kezdeti intenzív érdeklődés után mintha kezdenének ráunni a vírusról érkező hírekre, a világjárvány veszélye korántsem múlt el, és egyáltalán nem látszik a járvány vége. Továbbra is fennáll annak a reális veszélye, hogy Magyarországon is megjelenik a vírus.

Az eredmények szerint a megkérdezett emberek mindegyike hallott a koronavírus-járványról. Ugyanakkor a többség úgy gondolja, hogy ez minket közvetlenül nem érint, illetve nem fog érinteni. Csak 23 százalékuk szerint fog elterjedni Magyarországon a kórokozó, illetve 21 százalékuk tart attól, hogy ő is meg fog fertőződni a járványban. 

Feltételezhetően a közvetlen fenyegetettség érzésének hiányával, és részben az oltásellenes propaganda aknamunkájával magyarázható, hogy a válaszadók többsége (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy akkor sem fogja magát beoltatni, ha lesz az új koronavírus ellen vakcina. (Erre egyébként még legalább másfél évig hiába is várunk.) Az oltást vállalók viszonylag alacsony aránya olyan kórokozók esetén is jellemző (például az influenzavírus, illetve a HPV), amelyek jelenleg is számos megbetegedést, és esetenként halálesetet is okoznak Magyarországon.

Az emberek többsége nem kételkedik a hatósági tájékoztatás hitelességében. Kétharmaduk elhiszi, amit a járványügyi szakemberek mondanak, és csak 26 százalékuk nem tartja ezt hitelesnek. Ennek megfelelően a legfőbb állítást is elfogadják, amely szerint jelenleg nincs Magyarországon ismert koronavírus-fertőzött. Ezt a válaszadók 64 százaléka fogadja el, 25 százalékuk kételkedik benne. Ugyanakkor utóbbi kérdésre a férfiak 74 százaléka válaszolt igennel, a nőknek viszont csak 51 százalékuk. Ennek megfelelően az átlagnál több nő (és kevesebb férfi) nem hiszi, hogy ne lenne magyar fertőzött.

Az emberek többsége – válaszaik alapján – nem tart jobban a kínai emberektől, mint korábban. Kétharmaduk nem érzi azt, hogy veszélyesebb lenne jelenleg a közelükben tartózkodni, mint korábban. Ugyanakkor 14 százalék, ha tudja, hogy az illető járt Vuhanban, inkább elkerüli, illetve 17 százalék minden ázsiait elkerül mostanság. 

A felmerülő óvintézkedések közül a többség egyiket sem alkalmazza gyakrabban, mint korábban. Csak 35 százalékuk mos gyakrabban kezet, 30 százalékuk használ több kézfertőtlenítőt, mindössze 2 százalék hord többször szájmaszkot, 29 százalék kerüli jobban a zsúfolt helyszíneket, illetve 13 százalék kerüli a kínai boltokat és éttermeket. Ez utóbbiról természetesen nem gondoljuk, hogy észszerű óvintézkedés lenne.

A válaszadók többsége inkább egyetért azzal az állítással, miszerint a magyar média túltolta a járványról szóló híreket, és nagyjából ugyanilyen arányban gondolják azt is, hogy a magyar hatóságok megfelelően reagáltak az eseményekre. Az emberek 40 százaléka egyáltalán nem értett egyet azzal, hogy nem kapott volna megfelelő tájékoztatást, és nem is érzik egyértelműen úgy, hogy sok álhírt és alaptalan pletykát hallottak volna a járvánnyal kapcsolatban.

A közvélemény-kutatók a kérdésekre adott válaszokat tovább is boncolgatták a válaszadók neme, életkora, iskolai végzettsége és lakhelyük típusa szerint. Ebből az derült ki, hogy a férfiak kevésbé tartanak a fertőzés elterjedésétől, mint a nők, az idősebbek valamivel jobban félnek a járványtól (ami abból a szempontból indokolt is, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az időseknél súlyosabb következményekkel jár a megbetegedés).

Az egyre magasabb iskolai végzettségű emberek egyre kevésbé tartanak a betegségtől, míg a településtípusokat elkülönítve az látszik, hogy a falusiak valamivel jobban aggódnak, mint a városiak, és vidéken többen nyugtalanok a járvány miatt, mint a fővárosban.

Általánosságban el lehet mondani, hogy a nem, az iskolai végzettség és a lakhely szignifikáns hatással van a válaszokra. A nők, az alacsony iskolázottságúak és a vidéken, főként a községekben élők jobban aggódnak, és jobban tartanak a kínaiaktól. Míg például Budapesten csak 4 százaléka mondta azt, hogy elkerül minden ázsiait, a falvakban (ahol alig találkozhatnak ázsiaiakkal) 21 százalék válaszolt igennek ugyanerre.

(Borítókép: Egy mentőápoló ellenőrzi egy érkező busz utasait a koronavírus-járvány miatt a letenyei határállomáson 2020. február 5-én. Fotó: Varga György / MTI)