Ugyan a legfrissebb információk alapján a koronavírus terjedése a járvány centrumának tekintett Hupej tartományon kívül mérséklődni látszik, nehezen lehetne azt állítani, hogy megnyugtató hírek érkeztek volna az elmúlt időszakban a betegséggel kapcsolatban. A SARS-CoV-2-nek keresztelt vírus, illetve az általa okozott COVID-19 nevű betegség mára jócskán lehagyta a kétezres évek elején globálisan elterjedő SARS-ot a halottak számát tekintve, és már Kínán kívül is hárman vesztették életüket miatta.
A járvány megoldásával a kínai vezetés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ orvosainak jelentős része is elég komolyan foglalkozik, de egyelőre még attól is hónapokra vagyunk, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák valamelyikét elkezdjék embereken is tesztelni. A gyógymód kifejlesztése mellett ugyanakkor egy másik, elsőre elég meghökkentő versenyfutás is folyik, melyben
a kutatók a semmiből próbálják megalkotni a vírus pontos mását.
A dolog persze valójában egyáltalán nem meglepő: a szintetikus vírusok rengeteget segíthetnek az eredetijük megértésében és megállításában, sőt, még a mutációk követésében is. A dolognak ugyanakkor így is megvannak a kockázatai, és az alufóliasisakos összeesküvés-elméletgyártókat is rengeteg munícióval láthatja el.
A vírusok rekreálása nem új keletű tevékenység, azonban a folyamathoz sokáig szükség volt az eredeti vírus DNS-ére is. Ezen egy Eckard Wimmer nevű, molekuláris genetikával és mikrobiológiával foglalkozó professzor változtatott, aki 2002-ben egy kutatócsoport élén publikusan elérhető genetikai információk és az internetről rendelt gének segítségével szintetizálta a gyermekbénulást okozó poliovírust.
A folyamat nagyon leegyszerűsítve így néz ki:
A szintetikus vírust ugyan szándékosan gyengébbre tervezték a valódinál, de így is kiválóan működött, a kísérleti egereknél a hatására kialakult egy, a gyermekbénulásnak megfelelő betegség. A szakértők akkoriban egyetértettek abban, hogy a projekt nem sértette meg az ENSZ 1972-ben létrehozott biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményét, de így is voltak, akik aggasztónak és felelőtlennek találták a dolgot.
Mások szerint a projekttel semmi baj nem volt, már csak azért sem, mert a poliovírusnál sokkal halálosabb és jobban terjedő patogének is léteznek. A legtöbb esetben ráadásul egyszerűbb megszerezni egy vírust, mint létrehozni a semmiből, és azt is figyelembe kell venni, hogy hiába apró a poliovírus genomja, a kutatók így is három évig dolgoztak a projekten. Azóta odáig jutott a tudomány, hogy míg annak idején a legtöbben elképzelhetetlennek tartották a fekete himlő megalkotását a semmiből, néhány éve egy kanadai kutatócsoportnak sikerült létrehoznia annak egy közeli rokonát.
Ennek fényében érthető, hogy miért mondta azt Wimmer, hogy a szintetikus vírussal figyelmeztetni akar mindenkit arra, hogy a technológia veszélyes fegyverré válhat a terroristák kezében. Ez eddig nem vált valóra, de az a kijelentés, hogy a leghalálosabb vírusokat sosem fogjuk tudni teljesen kiirtani, már 2005-ben beigazolódott, mikor az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) felélesztette azt az influenzavírust, ami 1918 és 1919 között több tízmillió ember halálát okozta.
A dologban rejlő veszélyeket a DNS-t gyártó cégek is érezték, néhány éve közösen megállapodtak abban, hogy szabályozni fogják a hozzáférést a veszélyesnek ítélt génekhez. Ennek értelmében a legnagyobb amerikai gyártók jelenleg nagyjából 60 olyan halálos kórokozót és méreganyagot tartanak számon, melyeket csak megfelelő felhatalmazással rendelkező laborok kérésére gyártanak le.
Ugyan a SARS-CoV-2 egyelőre konkrétan nem szerepel ezek között, egy, az MIT Technology Review kérésére készített összehasonlításból kiderült, hogy a szoftver így is a legmagasabb szintű fenyegetésként azonosította mind a vírust, mind annak legtöbb génjét. Ez nem is túl meglepő, hiszen a vírus nagyban hasonlít az eredeti SARS-vírusra, ami 2012 óta szerepel a listán. Egészen pontosan annyira, hogy
a gyártók két hete megállapodtak, hogy úgy fogják kezelni, mintha az lenne.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki most szeretné megkapni a SARS-CoV-2 komplett másolatát, annak nemcsak részletes magyarázattal kell szolgálnia ezért, hanem rendelkeznie kell a CDC engedélyével is, hogy dolgozhat a vírussal. Az Észak-Karolinai Egyetem egyik laborja rendelkezik ilyennel, nem is véletlenül: a koronavírus-szakértő Ralph Baric és csapata hosszú ideje foglalkoznak már a vírussal, jelenleg pedig a január végén kínai tudósok által közzétett génszekvencia alapján próbálják megalkotni a vírus pontos mását.
Baric korábban alkotott már addig sosem látott, egerek megfertőzésére képes koronavírusokat – ami miatt voltak is összezördülései több washingtoni ügynökséggel is –, és a kínai változatra is hamar lecsapott, még januárban leadta a rendelését az interneten elérhető szekvencia alapján. Ha megkapja a DNS-t, már csak be kell juttatnia a sejtekbe, hogy azok elkezdjék gyártani a fertőző vírusos részecskéket.
A legfontosabb előnye a szintetikus vírusoknak az, hogy a kutatók akkor is hozzáférnek az adott vírushoz, ha azt nem tudják közvetlenül beszerezni, egy járvánnyal küzdő ország esetében pedig ez különösen nehéz. Baric elmondta, hogy az élő vírus eddig nem nagyon került ki Kínából, így nem meglepő, hogy szerinte egyértelműen a szintetikus vírusokkal lehet a legjobban reagálni egy ilyen fenyegetésre.
Ideális esetben a szintetikus vírus semmiben nem különbözik a valóditól, ugyanakkor megvan az az előnye, hogy a kutatók a jövőben felhasználhatják genetikailag azonos másolatok megalkotásához. Ezekkel aztán kedvükre kísérletezhetnek, géneket adhatnak hozzájuk és vehetnek ki belőlük, így pedig megállapíthatják, hogy a kórokozó hogyan terjed, és miként fér hozzá az emberi sejtekhez. A gyógymód megtalálásában is segítséget nyújthatnak, hiszen kísérleti állatok megfertőzésével egy sor gyógyszer tesztelését teszik lehetővé. De talán még ennél is fontosabb az, hogy
a vírus mutálódását is követni lehet a segítségükkel.
Éppen emiatt érthető, hogy Baric mellett sokan mások is elkezdtek géneket rendelni az új koronavírus szokatlanul hamar érkezett szekvenciája alapján. A gyártók elmondása szerint biotechnológiai cégek, kormányok és egyetemek egyaránt érdeklődnek a dolog iránt, így elég drámai volt a növekedés. Egyes szervezetek szinte minden energiájukat a SARS-CoV-2–re fordítják, de a legtöbben csak egy-két gént rendelnek. Baric laborján kívül az Egyesült Államokban nincs még egy csapat, ami az egész vírust akarná megalkotni.
A gyártók között van olyan is, ami akkor sem lenne hajlandó leszállítani a teljes genomot, ha valaki berendelné azt. Claes Gustaffson, a kaliforniai Atum alapítója elmondta, hogy személyesen hagyott jóvá egy, a vírus génjeinek 90 százalékára vonatkozó rendelést – amit vélhetően a vírus egy ártalmatlan verziójának megalkotásánál használnak majd fel –, az egész DNS létrehozatalában azonban nem segítene, mert szerinte vannak dolgok, amiket sosem lenne szabad létrehoznunk. Ahogy 2002-ben, úgy persze most is vannak, akik szerint kár lenne aggódni: szerintük jelenleg mindenki a megoldást keresi, a hasznok pedig bőven túlnőnek a kockázatokon.
A fentiek alapján jól látszik, hogy ugyan a technológia rengeteget fejlődött a tizennyolc évvel ezelőtti állapothoz képest, továbbra is csak nagyon kevesen képesek arra, hogy szintetikus vírusokat hozzanak létre. A biológiai fenyegetéseket vizsgáló Nicholas G. Evans szerint nagyon messze vagyunk még attól, hogy valaki a garázsában kotyvasszon bármit, főleg a járvánnyal egyidejűleg – erre csak néhány labor képes.
Az összeesküvés-elméleteknek persze ennyivel nem lehet elejüket venni. A minden létező betegség megjelenéséért és terjedéséért felelős gyógyszerlobbi mellett a járvánnyal kapcsolatban hamar megjelentek az olyan elméletek, melyek szerint a vírus valójában egy biofegyver lehet.
Az egyik verzió szerint az állítólagos biofegyver egy Vuhan külterületén található laboratóriumból szabadult ki, aminek a logója ráadásul megegyezik a Resident Evil-játékszériából ismert Umbrella Corps logójával. Ebből diplomáciai botrány is lett, miután egy republikánus szenátor február elején a Kongresszusban beszélt róla, annak ellenére, hogy semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy így lenne, cserébe viszont egy csomó utal arra, hogy nincs így. Kínában amúgy tényleg van egy biotechnológiai cég, aminek a logója hasonlít az Umbrella Corps logójára, csak az 700 kilométerrel arrébb, Sanghajban található, és már nem is működik.
A másik, jellemzően az oroszok által tolt változatban meg a vírust az Egyesült Államok hozta létre, hogy térdre kényszerítse a kínai gazdaságot. Ebben – függően attól, hogy mit néz az ember – Bill Gates vagy Soros György is részt vettek, a vírust pedig többek közt Nostradamus és Stephen Hawking is megjósolták. Az oroszoktól nem áll távol a hasonló félelemkeltés: a nyolcvanas években a KGB aktívan próbálkozott azzal, hogy rákenje az amerikaiakra a HIV terjedését, a kampány pedig annyira sikeres volt, hogy még az Egyesült Királyság nagyobb lapjai is megírták a sztorit.
Az előző elmélethez hasonlóan persze vélhetően ez sem több puszta spekulációnál. Jelen helyzetben Baric szerint már csak azért sem jár semmilyen veszéllyel a vírus szintetizálása, mert a SARS-CoV-2 egyébként is terjed. A legfontosabb az, hogy megtudjuk, mit csinál és hogyan, aztán megállítsuk, az nem számít, hogy ezt a valódi vírussal vagy egy szintetikus másával érjük el – tette hozzá a szakember.
(A cikkhez a Technology Review és a The New York Times anyagait vettük alapul.)
Borítókép: Védőruhás nővérek beteget ápolnak a pekingi Titan kórház intenzív osztályán 2020. február 13-án MTI/AP/Hszinhua