A decemberben megindult Covid-19 járványt már nem tudjuk a mesterséges intelligencia segítségével megelőzni, de a helyzet páratlan tanulási lehetőséget biztosít a járványfigyelő MI-knek, hogy a következő világjárványnál már sokkal erősebb szövetségese legyen az emberiségnek.
Ilyent használ a BlueDot nevű vállalat is egészségügyi trendek figyelésére, és a cég MI-je december 30-án értesítette az ügyfeleit (kormányok, cégek, kórházak), hogy Vuhanban váratlanul megugrott a tüdőgyulladásos betegek száma. A WHO csak 9 nappal később jelentette be, hogy megindult a Covid-19 járvány. A BlueDoton kívül a HealthMap nevű szolgáltatás és a Metabiota szoftvere is felfigyelt a betegségek elszaporodására - bár emberekből álló kutatócsapatok is azt állítják, hogy ők is az MI-kkel egyszerre figyeltek fel a jelenségre.
Ahogy természeti katasztrófáknál, úgy a járványoknál is életeket menthet, ha fel tudunk készülni, így egy kifinomultabb, mesterséges intelligencián alapuló előrejelző rendszer rengeteget segíthet akár már a következő járványnál is. Jelenleg több vállalat is kísérletezik olyan MI-kkel, amik az ellenszeren, vagy védőoltáson dolgoznak, bár ezek még nem állnak a helyzet magaslatán, és hónapokba telhet, mire a számításaik gyümölcse eljut az orvosokhoz.
Az egyik legfontosabb terület, ahol az MI hasznos lehet, az előrejelzés. A BlueDot és a Metabiota Természetes Nyelv Feldolgozásos (NLP) algoritmust használnak, amikkel a különböző országok sajtóját, valamint egészségügyi közleményeit figyelik. Ezekkel feljegyzik, hol említenek fontos betegségeket, mint mostanában a koronavírus, vagy általában a HIV, vagy a TBC. Ezeket összevetik légiforgalmi adatokkal, így a vírusok terjedését meg tudják jósolni, és figyelmeztetni tudják a csomópontokban lévő reptereket, pályaudvarokat, országokat, ha fokozott figyelemre van szükség.
A Metabiata február 25-én azt jósolta, hogy március 3-ra 127 ezer fertőzött lesz. Ugyan 30 ezerrel fölé lőtt a későbbi hivatalos adatnak, ez relatíve pontos jóslat volt (a hivatalos adatok valószínűleg alábecslik a valós helyzetet). Ha ehhez hozzávesszük, hogy az előrejelzésük pontosan megmondta, hogy ekkorra Kínában, Olaszországban, Iránban és az USA-ban jelentenek majd főként új eseteket, akkor láthatjuk, milyen lehetőségek rejlenek a technológiában.
A Google az előző évtized elején már próbálkozott hasonlóval Flu Tracker néven, de mivel a rendszernek nem sikerült megjósolnia a 2013-as durva influenzajárványt, parkolópályára került.
Ma az a konszenzus, hogy úgy készül a jó MI, ha elengedjük a digitális kezét, hadd tanuljon a saját tempójában – ne minták felismerésére tanítsuk, hanem hagyjuk, had fedezze fel a saját összefüggéseit.
Az a jó a mesterséges intelligenciában, hogy kielégíthetetlen étvággyal veti rá magát a rendelkezésre álló adatokra, a baj viszont az, hogy kielégíthetetlen étvággyal veti rá magát a rendelkezésre álló adatokra. Jelenleg sok, de messze nem elég adat áll az MI-gyártók rendelkezésére a koronavírusról, és amik befolynak a különféle országokból, gyakran megbízhatatlanok, pontatlanok, vagy más-más módszertannal születtek, így inkonzisztensek egymással. Nem egyértelmű a fertőzöttek száma, hogy mik a tünetek, vagy hogy hogyan terjed a vírus. Néhány médium túllihegheti a dolgot, míg a világ kormányai néhol igyekeznek nyugtató szándékkal alulkommunikálni a dolgot.
Egy járvány első pár napjában könnyű jósolgatni, de hónapok után, több gócponttal ez már sokkal bonyolultabb.
A zaj mindig a gépi tanulás ellensége
– mondta Derek Wang, az MI-vel foglalkozó Stratifyd vezérigazgatója.
Az lenne a legjobb, ha bárkit bármikor, akár naponta többször is lehetne tesztelni, és az eredményeket MI-nyilvánossá tennék. Azt is jó lenne tudni, hogy ki hogy viselkedik a járványveszély árnyékában. Van, aki inkább otthon marad? Ki az, aki a vírus ellenére se mos kezet, és végignyalja az összes zsömlét a közértben? Ahhoz, hogy a jövőt megjósoljuk, minél pontosabba ismernünk kell, hogy most mi történik, de ennek újába állnak a GDPR törvények – és ez nem feltétlenül baj, még ha nehezebbé is teszi az MI-k életét.
Ha az algoritmusok rálátnának minden ország minden állampolgárának összes egészségügyi adatára, pikk-pakk meg lehetne jósolni egy csomó trendet, mind rövid-, mind hosszú távon. Ehhez viszont az szükséges, hogy vakon bízzunk a fejlesztőkben, hogy nem fogják illetékteleneknek, kiadni, vagy indokolatlanul felhasználni azokat az adatokat, amik egyébként a magánszféránk legérzékenyebb részeinek számítanak.
Végre az emberek elkezdték komolyabban venni, mit osztanak meg a különféle szolgáltatókkal, és egyre több eszközük van, hogy ezt szabályozzák – nem biztos, hogy ezek után az a legjobb lépés, hogy elfordítjuk őket ettől a magatartástól.
Viszont ha megosztanák ezeket a rendkívül érzékeny adatokat, akkor lehet, hogy a következő járvány közel sem lenne olyan veszélyes, mint a mostani. Ha most nyilvánosságra hoznák ezeket az adatokat az algoritmusok számára, ki lehetne szűrni a leginkább veszélyeztetett embereket, így az erőforrásokat célzottabban lehetne felhasználni. Megvan rá a technológia, hogy ezeket az adatokat átfésüljék az MI-k, csak hozzáférésük nincs. És persze nincs is összesített, közös adatbázis se, az egészségügyi adatok nem egy központi pendrive-on ülnek, hanem rengeteg kórház, rendelő, intézmény kezeli ezeket.
Egy MI- és adatkezelési tanácsadó cég, a Pactera Edge munkatársa, Ahmer Inam szerint ezeknek az adatoknak minden országban elérhetőnek kéne lenniük, méghozzá úgy, hogy bárhonnan, bárki adataihoz hozzá lehessen férni.
A vírusokat nem érdeklik a geopolitikai határok
– érvelt Inam. Véleménye szerint egy járvány esetén nemzetközi szerződéseknek kéne biztosítani azt, hogy valós időben látni lehessen, hány fertőzött van, hány tesztet végeztek, hányan kerültek kórházba. Ezeket az adatokat aztán MI-kkel ki lehetne elemeztetni, és előre lehetne jelezni, hogy hol és kik vannak leginkább veszélyben. Így a kormányok könnyebben megelőznék a terjedést.
De mivel féltjük az adatainkat – még egyszer: teljes joggal! –, máshogy kell betanítaniuk az MI-ket, mint például szimulált adatokon. Egyelőre nem is szabad teljesen szabadjára engedni őket, Wang szerint szükség van az emberi felügyeletre. Kell egy ember, aki leokézza a dolgokat.
Korábban írtuk, hogy a kínai mindenescég, az Aliaba kifejlesztett egy MI-t, ami felismeri a koronavírus tüneteit. Ez elméletben működik, már korábban is nyilvánvalóvá vált, hogy erre is hasznosak az MI-k, csak az a baj, hogy ahogy az emberi orvosok képzése is rendkívül pénz-, idő-, és erőforrás-igényes, úgy az MI-k képzéséhez is rengeteg adatra van szükség. Az se feltétlenül célravezető, ha az MI csak a fizikai tüneteket ismeri fel, hisz azok nem mindenkinél jönnek elő, vagy csak a fertőzéshez képest napokkal később.
Valószínűleg a koronavírus ellen még nem fogunk MI-orvosokat használni, de ha eljutunk addig, hogy kevesebb adattal is taníthatjuk az MI-ket, vagy ha olyan dolgokat tanítunk meg nekik, amit át tudnak vinni más jellegű tudásba is, akkor a jövőben lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem csak előrejelezni, de tesztelni is tud majd.
Az SRI International olyan MI-rendszeren dolgozik, ami gyógymódot kutat. Ezek az eszközök előállnak egy csomó lehetséges gyógyszer-kombinációval, amiken aztán szimulációkkal végigmennek, hogy megtalálják azokat, amik valóban segíthetnek a betegeken.
A technológiát arra is fel lehet használni, hogy megjósolja, hogy mutálódik majd a vírus. Természetesen nem egy, bombabiztos megoldással áll elő, hanem lehetséges változatokkal. Ezekhez hozzá lehet rendelni gyógymódokat, hogy leszimulálják, mire válhat rezisztenssé a kórokozó. Ez egyelőre messze nem tökéletes rendszer, mert a koronavírust nem ismerjük eléggé, hogy tudjuk, hogy mutálódik.
Az viszont biztos, hogy a legrosszabb, amit tehetünk, az az, hogy indokolatlanul magas elvárásokat állítunk a technológia felé. Nem az MI-k fogják egyedül megoldani az előttünk álló kríziseket, ha ezt várjuk tőlük, akkor csalódni fogunk, és nem fogjuk kiaknázni a rendkívüli lehetőségeket, amik a technológiában rejlenek.
(Borítókép: Budapest Airport és a hatóságok által életbe léptetett hőkamerás és hőmérős ellenőrzés a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. február 5-én. / Fotó: MTI/Balogh Zoltán)