2020. március 31., kedd 05:22
Március 18-án, 88 éves korában elhunyt Alfred Merrill Worden, egyike annak a 24 amerikai asztronautának, akik az Apollo-programban eljutottak a Holdig. Al Worden az Apollo-15 háromfős legénységének volt a tagja: 1971. július 26. és augusztus 7. között két társával, James B. Irwin holdkomppilóta és David R. Scott parancsnok társaságában jutott a Holdig. Worden a parancsnoki modul pilótája volt (azaz CMP, úgyis mint Command Module Pilot), ami azt jelentette, hogy két társával ellentétben ő nem léphetett a Holdra - odafönt keringve várta az űrhajóban, hogy a holdkomppal a Holdra leszálló Scott és Irwin végrehajtsák feladataikat, majd visszatérjenek és hármasban hazainduljanak.
Wordent tehát annak a kissé feledésbe merülő hatfős CMP-klub tagjaként tartják számon az űrkutatás történelemkönyvei, aminek űrhajósai eljutottak ugyan a Holdig, de nem tehették lábukat felszínére, magányosan rótták köreiket a kietlen égitest körül, míg odalent társaik a holdport taposták. Legyen meg itt a teljes névsor: Michael Collins (Apollo-11), Richard F. Gordon Jr. (Apollo-12), Stuart A. Roosa (Apollo-14), Alfred Merrill Worden (Apollo-15), Thomas K. Mattingly II (Apollo-16) és Ronald E. Evans (Apollo-17), – ha vannak igazi hősei az introvertáltaknak, akkor ez a hat amerikai űrhajós bizonyosan közéjük tartozik.
Worden 1932-ben született a Michigen állambéli Jacksonban, a középiskola elvégzése után a West Point-i elit katonai akadémián tanult, és szerzett diplomét 1955-ben, majd űrhajózási mérnökként diplomázott a Michigani Egyetemen. Worden vadászpilótaként szolgált több amerikai légierő-bázison is, majd jelentkezett a NASA-hoz űrhajósnak. 1966 áprilisában be is válogatták az 5-ös számú, 19 fős űrhajósosztályba, aminek tagjai közül kilencen jutottak el végül a Holdig. Worden űrhajós karrierje három Apollo-küldetéshez kötődik: tagja volt az Apollo-9 földi kiszolgálócsapatának, ő volt a második holdraszálló küldetés, az Apollo-12 tartalék parancsnokimodul-pilótája, és végül részt vehetett élete egyetlen űrutazásán, az Apollo-15 legénységének tagjaként.
Az, hogy Worden CMP-ként nem lépett a Holdra, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem történt vele semmi említésre méltó a Holdutazás alatt, sőt, két rekord is fűződik a nevéhez. Egyrészt – és ezzel bekerült a Guinness-rekordok könyvébe is – őt tartják a világ valaha élt legelszigeteltebb, legmagányosabb élőlényének: ezt azzal érdemelte ki, hogy miközben a Hold körül keringett, pályája egy pontján minden CMP-nél messzebbre, összesen 3597 kilométerre távolodott el lent dolgozó űrhajóstársaitól, és több mint 360 000 kilométerre minden Földi élőlénytől. Másrészt Worden volt az űrhajózás történetében az első űrhajós, aki mélyűri űrsétát tehetett, ami a legmagányosabb űrhajós címének méltó kiegészítője: már a hazafelé vezető úton, még a Holdtól nem messze, 316 692 kilométerre a Földtől lépett ki az űrhajóból, hogy lecsekkoljon pár műszert és begyűjtse az űrhajó külső fényképezőgépeinek filmkazettáit. 38 percet töltött az űrhajón kívül, a legfeketébb semmiben, számunkra elképzelhetetlenül távol mindentől, ami ismerős, ami biztonságot jelent, amihez földi élőlényként kötődni lehet.
Az Apollo-15 küldetés alatt Worden társaival összesen 12 napot, 7 órát és 12 percet (295 óra) töltött a Földön kívül. Az Apollo-15 sikeres visszatérése után, a kínos bélyegbotrány következtében nem repülhetett többet a világűrbe. Pár évig még a NASA-nál dolgozott (1972-1975 között az Ames kutatóközpontban), majd 1975. szeptember 1-jén távozott az amerikai űrkutatási hivataltól és magán űrtechnológiai cégek vezetésében vett részt visszavonulásáig. 2001-ben ő lett az Űrhajós Ösztöndíj Alapítvány (Astronaut Scholarship Foundation) elnöke és haláláig rendszeresen részt vett különböző űrhajós találkozókon, fesztiválokon – elbűvölő modora, közvetlensége, jó humora miatt kifejezetten nagy népszerűségnek örvendett, távozása pedig mély űrt hagyott rajongói szívében. Az Index az alábbi nagyképes összeállítással búcsúzik Alfred Merrill Wordentől.
1967. június 12. Worden (jobb szélen) túlélőtúrán a panamai dzsungelben. Bal szélen Stuart A. Roosa, az Apollo-14 küldetés leendő parancsnokimodul-pilótája, középen Vance Brand, az Apollo-Szojuz küldetés parancsnokimodul-pilótája. (Fotó:
NASA)
1968. szeptember 18. Worden a dokkolószimulátoron, a NASA Langley kutatóközpontjában. Wordent 1966 áprilisában választották be az Apollo-program 19 űrhajósa közé. (Fotó:
NASA)
1970. április: Al Worden és két lánya, a 12 éves Merrill (fönt) és a 10 éves Alison (lent). (Fotó:
NASA)
1970. július: Kiképzőrepülésre készülve a Patrick légibázison, a NASA egyik T-38 Talon könnyű sugárhajtású gépének pilótafülkéjében. (Fotó:
Ed Hengeveld / NASA)
1971. március: hivatalos beállított NASA-csoportkép az Apollo-15 legénységéről és az első holdautóról. Balról jobbra: James B. Irwin, holdkomppilóta, David R. Scott, parancsnok és Alfred M. Worden, parancsnokimodul-pilóta. (Fotó:
NASA)
1971. március 26. Az Apollo-15 legénysége gyakorlatozik a parancsnoki modulban, a Kennedy Űrközpontban, két hónappal a küldetés kezdete előtt. Középen Worden, balra tőle, hátul David R. Scott parancsnok, jobbra, takarásban James B. Irwin holdkomppilóta. (Fotó:
NASA)
1971. május: az Apollo-15 űrhajósai a Mexikói-öbölben, a tengeri landolásra felkészítő gyakorlaton a haditengerészet egyik búvárával beszélgetnek. (Fotó:
NASA)
1971. július 26.: az utolsó ellenőrzések Worden szkafanderén, a Kennedy Űrközpontban, az Apollo-15 küldetés startja előtt. (Fotó:
NASA)
1971. július 26.: az Apollo-15 három űrhajósa beszáll a kisbuszba (Astrovan), ami a Saturn-V rakétához viszi őket. Hátul Worden mosolyog az asztronautákat búcsúztató NASA-alkalmazottakra. (Fotó:
NASA)
1971. július 26.: elindul az Apollo-15 holdküldetés a Kennedy Űrközpont 39A startállásából. A Saturn V AS-510 rakéta tetején, az űrhajó üléseibe szíjazva David R. Scott parancsnok, James B. Irwin holdkomppilóta és Alfred Worden parancsnokimodul-pilóta rázkódik együtt a lassan emelkedő háromezer tonnás szerkezettel. (Fotó:
NASA)
Wordenék rakétája nagyjából 2 perccel a start után, még az első gyorsítófokozat leválása előtt, az egyik követőkamera képén. (Fotó:
NASA)
1971. július 30. Ott, abba fémdobozva zárva kering a Hold körül a világ legmagányosabb embere, Al Worden. A fénykép a holdkompból készült, amiben Scott és Irwin űrhajósok ülnek, a Holdraszállásra készülődve. (Fotó:
NASA)
1971. július 31. A 24. Hold körüli kört tevő Al Worden UV-felvétele a horizont mögül kelő Földsarlóról. Valahol odalent, a Hadley-Apennine térségben két társa a vadiúj holdautóval jaszkarizik. Worden három nap alatt összesen 74-szer kerülte meg a Holdat az Endeavor (Apollo CSM-112) űrhajóban. Az egyik megtett kör során 3597 km-re eltávolodott a holdkomptól, ezzel a mindentől és mindenkitől óriási távolságra keringő űrhajós be is került a Guinness világrekordok könyvébe, mint a valaha élt legmagányosabb, legelszigeteltebb ember. (Fotó:
NASA)
1971. augusztus 5. Az Apollo-15 holdküldetés tartogatott Worden számára egy különleges feladatot, amilyet soha senki azelőtt nem hajtott végre: hazaúton a Holdtól a Föld felé űrsétát kellett tennie. A Hold és a Föld közt félúton, az űrhajón kívül töltött 38 perc alatt Worden megvizsgálta az űrhajó külsejére szerelt tudományos műszereket, illetve begyűjtötte a két automata kamera filmkazettáit. Az űrhajó ekkor 316 692 kilométerre volt a Földtől, korábban soha űrhajós ilyen mélyen az űrben nem hajtott még végre űrsétát. (Worden után is csak ketten: Ken Mattingly az Apollo-16, és Ron Evans az Apollo-17 küldetések során). (Fotó:
NASA)
1971. augusztus 7. A parancsnoki modul szerencsésen landolt a Csendes-óceán közepén, Honolulutól nagyjából 500 kilométerre. Bár nem veszélyeztette a három űrhajós életét, a NASA illetékesei nem örültek annak, hogy a három ejtőernyő közül az egyik nem működött rendesen (a fotón a középső). (Fotó:
NASA)
Az elmaradhatatlan Worden-mosoly az Apollo-15 visszatérése után, a mentőcsónakban ringatózva. (Fotó:
NASA)
Ünnepi parádé New York-ban, a sikeres Holdküldetésről visszatérő űrhajósok tiszteletére. Középen fehér öltönyben Worden integet a lakosságnak. (Fotó:
NASA)
2007. november 2. Al Worden mint sofőr, az űrkutatás ötven évét ünneplő rendezvényen, a Kennedy Űrközpontban. Worden utasa nem más, mint John Glenn, az első amerikai űrhajós, aki megkerülte a Földet. (Fotó:
George Shelton / NASA)
És az egyik utolsó kép a 87 éves Wordenről: 2019. június 13-án, az Apollo-11 ötvenéves jubileumának floridai ünnepségén, a még életben lévő Apollo-űrhajósok felvonulásán készült róla. (Fotó:
Ben Smegelsky / NASA)