Az Északi-sark fölötti légkör szokatlanul alacsony hőmérséklete miatt lyuk keletkezett az ózonrétegen, ami ritka jelenség, és a tudósok szerint most sem tart sokáig – írja a Guardian. A mérete azonban minden eddigi rekordot megdöntött, és ha tovább terjeszkedik dél felé, akkor akár a Grönland déli részén élők is leéghetnek a napsütéstől.
Ott vannak a légkörben az emberiség által létrehozott ózonpusztító bróm- és klórvegyületek, és az alacsony hőmérséklet miatt kialakult egy szokatlanul stabil poláris örvény, amely ott is tartja azokat, ezért alakult ki az ózonlyuk.
Ennek a jelenségnek semmi köze nincs a Covid-19-járványhoz, amelynek eredményeként csökkent a szennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátása, és a tudósok szerint azt is korai lenne kijelenteni, hogy ez a jelenség a klímaváltozáshoz köthető-e, vagy csupán a normális magaslégköri időjárás része. Legutóbb 2011-ben figyeltek meg hasonlót.
Az érintett régióban már emelkedik a hőmérséklet, ami csökkenti az ózon pusztulását, és a végén helyreáll a védelmező réteg.
Miközben az északi sarkkör fölött viszonylag ritka az ózonlyuk, az Antarktisz fölötti rés több mint négy évtizede ott van. A 1987-ben hozott montreali egyezmény hatására csökkent az ózonpusztító vegyületek kibocsátása, ám ennek a hatása csak lassan érvényesült, és továbbra is nagy veszélyt rejt a Kínában illegálisan előállított freon.
A déli féltekén tavaly jegyeztek be egy rekordot az ózonlyuk kapcsán, amikor soha nem látott méretűre zsugorodott össze, részben a vegyületek csökkenésének, részben a szokatlan időjárásnak köszönhetően.