Amerikai orvosok több atipikus, más korcsoportoknál nem jelentkező tünetet figyeltek meg idősebb koronavírus-fertőzötteknél, amelyek a jellegzetes tünetek helyett jelentkezhetnek, nehezítve a fertőzés korai felismerését – írja a CNN.
Az új koronavírus általában három fő tünetet okoz – ha egyáltalán okoz –, ezek a láz, a köhögés és a légszomj. Már pusztán ezek alapján se lehet kellő magabiztossággal diagnosztizálni a koronavírusos betegséget, mert ezek gyakorlatilag megegyeznek más légúti betegségek tüneteivel.
A vírus által leginkább veszélyeztetett korcsoportnál, az idősebbeknél azonban az orvosok megfigyelése alapján előfordulhat, hogy ezek egyikét sem produkálják, másokat azonban igen. Előfordulhat például, hogy a fertőzés első szakaszában többet alszanak, kevesebbet esznek a szokásosnál, apatikusabbak, zavartan viselkednek, eltévednek, szédülnek vagy el is esnek.
Ennek oka az lehet, hogy az idősebb szervezet máshogyan reagál a fertőzésekre. Joseph Ouslander, a Florida Atlantic Egyetem idősgyógyász szakorvosa szerint idős korban az immunválasz tompább lehet, a test hőszabályozása például már nem olyan aktív, így nem jelentkezik láz. A krónikus betegségek jelenléte is befolyásolhatja, hogyan reagálnak a vírusfertőzésre, és a köhögési reflexük sem biztos, hogy olyan aktív már. A szédülést és az dezorientáltságot pedig a koronavírus idegrendszerre gyakorolt hatása okozhatja.
Egy másik atlantai orvos, Quratulain Syed beszámolt egy esetről, amikor egy nyolcvanas éveiben járó pácienséről derült ki, hogy fertőzött. A szívbeteg, diabéteszes, enyhe kognitív zavarral küzdő férfi március közepén felhagyott a sétálással, inkontinenssé vált, és erős letargiába zuhant. Láza vagy légszomja azonban nem volt, és nem is köhögött, csak tüsszentett néha. A felesége kétszer is mentőt hívott, mindkétszer megállapították, hogy rendben van. A harmadik esetnél az Syed már ragaszkodott, hogy bevigyék a férfit a kórházba, ahol a tesztje pozitív lett.
A chicagói Anthony Perrynek két olyan nyolcvan év körüli fertőzött páciense is volt, akiknél kizárólag hányás és hasmenés jelentkezett tünetként. Egyikük kétnapos tüneti kezelés után hazatérhetett, és jól van, a másik viszont intenzív kezelésre szorul, és valószínűleg lélegeztetőgépre lesz szüksége.
Az ilyen jelentések azonban nem kutatások eredményén alapulnak, csak megfigyeléseken. Sylvain Nguyen, a Lausanne-i Egyetem kórházának orvosa összeállított egy tudományosabb igényű gyűjtést a tipikus és az atipikus tünetekről svájci, olasz és francia kórházak adatai alapján, a munkája megjelenés előtt áll a Revue Médicale Suisse nevű svájci szaklapban. Az atipikus tünetek között szerepel a delírium, az esések, a szokatlan fáradtság, a letargia, az alacsony vérnyomás, a nyelési fájdalmak, az ájulás, a hasmenés, a hányinger, a hányás, a hasi fájdalom, illetve a szaglás és az ízlelés elvesztése (ez utóbbit már fiatalabb fertőzötteknél is megfigyelték).
Ami általánosságban elmondható, hogy érdemes odafigyelni az idősebbnél arra, ha valamilyen szempontból eltér a viselkedésük a megszokottól, mert az ilyen változások akár a fertőzést is jelezhetik, márpedig különösen a veszélyeztetetteknél minél előbb sikerül azonosítani a vírus jelenlétét, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.