Az év elején, az ausztrál bozóttűzszezon idején a katasztrofális erdőtüzek szimbólumává váltak a szénné égett erdő közepén elhagyatottan gubbasztó koalák. Az állatok mintha vízért könyörögtek volna az őket mentő tűzoltóknak és civil önkénteseknek, akik sokszor a saját testi épségük kockáztatásával, saját ruhájukba csavarva menekítették ki őket.
Persze azt nem tudjuk, hogy a bajba jutott koalák valóban szomjasak voltak-e abban a pillanatban, sőt valójában eddig azt se tudtuk, hogy hogyan isznak. Idejük nagy részét (98 százalékát) ugyanis a fán töltik, amikor ébren vannak, folyamatosan esznek, és csak a leghalaszthatatlanabb ügyeik miatt jönnek le a földre, ahol kifejezetten esetlenül mozognak.
Eddig voltak, akik úgy gondolták, hogy a koalák nem is isznak, hanem csak az eukaliptuszlevelekben tárolt nedvességgel hidratálják magukat. Nos, nem ez a helyzet, most ugyanis kiderült, hogy a fák kérgéről szopogatják le az esőcseppeket, harmatot.
Eddig soha nem figyelték meg a természetben ezt a viselkedést. Az utóbbi években azonban 46 állatot láttak, amely a Victoria állambeli You Yangs nemzeti parkban. A koaláknak napi 800 gramm eukaliptuszlevelet kell elfogyasztaniuk, mert bár a lassú életformájuk miatt viszonylag alacsony az energiafelhasználásuk, az eukaliptusz tápanyagtartalma olyan alacsony, hogy alig fedezi az elfogyasztásához felhasznált energiaköltséget. Az energiamegtakarításukat szolgálja az is, hogy naponta 20 órát alszank.
A koalák olyan ritkán isznak a természetben (legalábbis a megszokott módon), hogy amikor mégis ivó koalát látnak, azt abnormális viselkedésként értékelik, és betegségre vagy kiszáradásra gyanakodnak.