A kezdeti optimista híradásokhoz képest egészen rossz véget ért Kína új, nagy terheket az űrbe juttatni képes óriásrakétájának első útja. A Hosszú Menetelés-5B (Long March 5B) rakétát múlt hét kedden, május 5-én lőtték föl Wenchangból, és a start után nyolc perccel a terveknek megfelelően vált le is róla a pilóta nélküli kísérleti űrhajó, ami rendben pályára is állt. (Kína ezzel a hatfős űrhajóval szállítana asztronautákat a tervek szerint 2022-re elkészülő űrállomására, illetve később a Holdra is.)

A sikeresnek mondott küldetés után azonban elég nagy izgalmat okozott, hogy az óriásrakéta első fokozata nem zuhant vissza azonnal, hanem alacsony orbitális pályára állt és mindenféle kontroll nélkül kezdett a Föld körül keringeni. A hatalmas rakétadarab nem túl stabil, egyre alacsonyabb pályáját világszerte rengetegen figyelték, folyamatosan modellezve, hogy mikor és hol lehet arra számítani, hogy ismét belép a légkörbe. Mivel igazán masszív szerkezetről volt szó, mindenki egyet értett abban, hogy egyes darabjai, például az YF-77 hajtóművek, túlélhetik a visszatérést és elérhetik a földfelszínt, ezért potenciálisan veszélyt jelenthet lakott területekre is.

A visszatérés végül május 11-én, hétfő délután következett be. Az Egyesült Államok Légiereje (egész pontosan az űrfigyelő 18th Space Control Squadron) földi radarok adataira hivatkozva megerősítette, hogy a rakéta első fokozata az Atlanti-óceán fölött lépett be a légkörbe. A Spaceflight Now szerint 30 éve nem volt példa arra, hogy ekkora szerkezet irányítás nélkül zuhant volna vissza az űrből a Földre (1991-ben a szovjetek Szaljut-7 űrállomása tért vissza így).

A 30 méter hosszú, 5 méter széles, húsztonnás rakétadarab magyar idő szerint délután fél hat körül semmisült meg a légkörben a nyugat-afrikai partok felé tartva, nem sokkal azután, hogy elszáguldott Észak-Amerika, többek között Los Angeles és New York fölött is. A valószínűleg roppant látványos, izzó széteső darabokkal kísért tűzgömbről egyelőre nem érkeztek beszámolók, fotók vagy videók.

A The Verge elefántcsontparti médiajelentésekre hivatkozva azt írja, hogy a rakéta egyes darabjai elérhették a szárazföldet, és Afrika lakott területeire zuhantak. Az Afrik Soir arról számolt be, hogy május 11-én rejtélyes, hosszú csöveknek tűnő fémdarabok hullottak az égből Mahounou közelében. Arről egyelőre nincs hír, hogy a helybéliek közül bárki megsérült volna.

Bár a megtalált fémdarabok eredetéről nem tudni bizonyosat, a falusiak beszámolói szerint hangrobbanások, fényjelenségek kíséretében érték el a földet, nagyjából abban az időintervallumban, amikor a radarok a kínai rakétadarab lezuhanását rögzítették. Így nagy valószínűséggel a rakéta egyes részei érhettek földet, ráadásul a falu pont az első fokozat számított útjának vonalában helyezkedik el, ami ugyancsak erősíti ezt a feltételezést.

A világ űrügynöksége általában törekednek arra, hogy ekkora űrszerkezetek felbocsájtása után azok ne jelentsenek veszélyt a lakosságra. Ez alól Kína kivételt jelent, az ázsiai nagyhatalomnak hosszú feketelistája van már olyan esetekről, amikor károkat okoztak a civil lakosságnak, sőt életeket is követeltek rakétastartok. Mivel Kína nem túl transzparens az űrkutatási fejlesztéseit illetően, a nyugati szakértők csak találgatni tudnak, hogy mik lehettek a terveik a Hosszú Menetelés-5B első fokozatával. "Lehet, hogy rögtön visszairányították volna a Földre, csak valami meghibásodott?" – latolgatott Jonathan McDowell, a Harvard Egyetem asztrofizikusa a The Verge érdeklődésére. A saját űrállomás építésén dolgozó Kína 2021 és 2022 során legalább három Hosszú Menetelés-5B rakéta föllövését tervezi.

A valaha volt legnagyobb űreszköz, ami a Földre visszatért, az orosz MIR űrállomás volt: 2001-ben zuhant a Csendes-óceánba irányított körülmények között. A NASA és az orosz űrügynökség tervei szerint a Nemzetközi Űrállomás is így végzi majd pár év múlva, ha lejár szolgálati ideje.

(Borítókép: az indítóállás felé tartó Hosszú Menetelés-5B rakéta április 29-én. Fotó: China Daily/Reuters)