Egészségügyi dolgozók vesznek részt abban a nemzetközi kutatásban, ami azt vizsgálja, hogy a klorokin és a hidroxi-klorokin hatékony gyógyszer lehet-e a koronavírus elleni védekezésben. Az eredetileg maláriára fejlesztett gyógyszerről korábbi klinikai vizsgálatok alapján azt állították, hogy enyhítheti az új koronavírus tüneteit. Azóta viszont több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy inkább árt mint használ. 

A mostani kutatásban világszerte körülbelül 40 000 európai, afrikai, ázsiai és dél-amerikai egészségügyi dolgozó vesz részt, akik a nap munkájuk során koronavírus-fertőzötteket ápolnak. A kutatás vezetői azt szeretnék kideríteni, hogy a megelőzésben beválhat-e a gyógyszer.  A résztvevőket két csoportra osztják, egyik felük hidroxi-klorokint (Ázsiában klorokint) másik részük pedig placebót kap. 

Korábban többször írtunk már arról, hogy bár ígéretes volt a kezdet a klorokin használatát illetően, egyre több tanulmány mondja ki, hogy a hidroxi-klorokint szedő és nem szedő betegek halálozási aránya között nincs szignifikáns különbség. Ugyanez igaz volt azokra is, akik hidroxi-klorokint és az azithromycin nevű antibiotikumot együtt szedték. Sőt volt olyan tanulmány is, ami arra a következtetésre jutott, hogy inkább árt mint használ. Most nem azt tesztelnék, hogy a tüneteket enyhíti-e, hanem azt vizsgálják majd, hogy esetleg meggátolja-e, hogy kialakuljon a betegség. Nemrég Donald Trump is kijelentette, hogy ilyen gyógyszert szed, annak ellenére, hogy a szakhatóság szerint hatástalan és veszélyes. A szer a magyar klinikai protokollban is szerepel a koronavírusos betegek ápolásában.