Az Egyesült Államok szinte mindegyik nagyvárosában egy hete tüntetnek, sok helyen a rendőrség mellett már a Nemzeti Gárdát is bevetik, hogy kontrollálják a tömeget, akik George Floyd rendőri őrizetben való meggyilkolása és a rendőri brutalitás ellen tüntetnek. A rendfenntartó erők több esetben is (jogosan, vagy indokolatlanul) bevetettek könnygázt, paprikasprayt és gumilövedékeket, amik relatíve biztonságos tömegoszlatási eszközökként vannak nyilvántartva.
Pedig nem azok, rendkívül veszélyesek.
A Wired azt írja, a rendőrség olykor válogatás nélkül vetette be ezeket a fegyvereket tüntetők, újságírók, sőt, még gyerekek ellen is.
Nem-halálosnak nevezni a könnygázt és a gumilövedéket egyszerűen tévedés. Mint minden fegyver, ezeknek a halálossága is azon múlik, hogyan használják őket. Figyelembe véve, hogy mennyire elterjedtek, nem meglepő, hogy előfordulnak halálesetek és súlyos sérülések
– mondta Rohini J. Haar, a Kaiser Orvosi Központ sürgősségi orvosa és a UC Bekeley egyetem tanára.
Az elmúlt egy hétben több olyan sérült is jelentkezett kórházakban, akik ellen a rendőrség tömegoszlató eszközöket vetett be. Seattle-ben egy kislányt arcon fújtak paprikasprayvel, New Yorkban egy rendőr egy kezeit feltartó tüntetőről rántotta le a maszkot, majd arcon fújta.
Hétfőn nem csak Washingtonban vetettek be könnygázt békés tüntetők ellen, hogy az elnök egy fényképért elsétáljon egy templom elé. Los Angelesben, Dallasban és San Antonióban is lefújták a tömeget.
A rendőrség az újságírókat sem kíméli. Linda Tirado szabadúszó fotós fél szemére megvakult, miután eltalálta egy (valószínűleg) gumilövedék. Egy lousville-i helyi riporternek élő tévéadásban kellett menekülnie, miután a rendőrség becélozta őt és a vele dolgozó fotóriportert, James Dobsont. Egy kaliforniai rádió tudósítóját, Adolfo Guzmand-Lopezt nyakon lőtték.
Ausztrália nyomozást követel, miután amerikai rendőrök megtámadták a Chanel 7 News tudósítóit.
Haar szerint az amerikai rendőrség többféle eszközt is használ tömegoszlatásra, de sokat egy kalap alá vonnak. A gumilövedék kifejezés például többféle fegyvert is magába foglal. A szaknyelv ezeket kinetikus becsapódó lövedékeknek (KIP) nevezi, és a legtöbb valójában nem is gumiból van. A legtöbb ilyen lőszer manapság fém és nagyon kemény szivacs keveréke, vagy gumiba öntött fémszilánkokból áll. A KIP-ek közé tartoznak még a műanyag lőszerek, a babzsák-lövedékek, szivacslövedékek, bizonyos sörétes lövedékek, és még sok másik.
A fém lövedékeket használó fegyverek pontosságát az évek során jól kidolgozták, de a KIP-ek nem rendelkeznek a fém lőszerek ballisztikus adottságaival.
Távolról nehéz velük célozni.
Szakemberek már a 70-es években felhívták a figyelmet a pontatlanságukra. Mivel a KIP-ek általában nagyok és fura alakjuk van, a levegőben nem egyenesen szállnak, hanem pörögve-forogva repülnek. Így ugyan kisebb az esélye, hogy behatoljanak a testbe, mert alacsonyabb a sebességük, de egyben pontatlanok is. Egy közelről kilőtt KIP könnyen halálos sérülést okozhat akaratlanul is.
2002-ben izraeli tudósok vizsgálták ezeket a lőszereket. 151 olyan sérültet tanulmányoztak, akiket a 2000-es tüntetésekkor lőttek meg a rendőrök KIP-ekkel. A kutatás során arra jutottak, hogy a lőszerek pontatlansága és a helytelen felhasználás miatt többen is meghaltak vagy súlyos sérülést szenvedtek. Hárman belehaltak a sérüléseikbe, többen pedig komoly egészségkárosodást szenvedtek, például megvakultak. A tanulmány arra jutott, hogy
erre a lőszerre nem szabadna biztonságos tömegoszlató eszközként tekinteni.
Hasonló a helyzet a könnygázzal is. Ezzel se nagyon lehet célozni, a szél mindenkit beteríthet az anyaggal, nemtől, kortól, felekezettől és krónikus betegségtől függetlenül. A nevével ellentétben nem gázról van szó, hanem egy porról, amit a flakonból kifújva szétterjeszt a szél. A fegyver célja az, hogy lesokkol egy-két fájdalomreceptort, szem-, nyálkahártya- és légúti irritációt okoz, és persze zavarodottságot. Ha valaki sokáig van kitéve a könnygáznak, akár vakság és komoly légúti problémák is kialakulhatnak, extrém esetben meg is halhat az illető. A koronavírus idején bónusz veszélyfaktor, hogy a köhögő-prüszkölő tömeg súlyos fertőzésveszélyt jelent.
Philadelphiában a rendőrség olyan tüntetők ellen vetette be, akik a videó alapján el se tudtak menekülni a por elől. Egy indianai férfi elvesztette az egyik szemét, miután a fémflakonnal arcon dobta egy rendőr, tehát nem csak a spray veszélyes. 2018-ban Venezuelában egy szórakozóhelyen vetettek be könnygázt, ahol pánik alakult ki és 17 embert agyontapostak.
A legtöbb vegyi fegyverrel együtt 1997-ben a könnygázt is betiltották a hadviselésben, de míg a legtöbb ország nem használja háborús helyzetben, addig a saját állampolgárai ellen nyugodtan bevetheti. Haar szerint a fegyverek elemzése mellett nem szabad elfelejteni, hogy a tüntetések a rendőri brutalitás ellen indultak. Ezeknek a veszélyes fegyvereknek a mértéktelen használata gyakorlatilag az eredeti probléma, a – főleg fekete férfiak elleni – erőszakos cselekedeteikért felelősségre vonhatatlan rendőrség tünete.
(Borítókép: Rendőrök tömegoszlatásra használt gumilövedékes fegyverekkel Washingtonban a Fehér Ház közelében 2020. június 1-én. Fotó: Jose Luis Magana / AFP)