Bő egy évvel ezelőtt álltak pályára Elon Musk internet-szolgáltató műholdrajának első példányai, és azóta a világ egy része csodálattal, egy másik része (leginkább a csillagászok) aggodalommal figyelik, ahogy lassan, de biztosan, egyre hízik a Föld körül keringő, egyenként 227–260 kg tömegű űreszközökből álló műholdflotta. Az 550 kilométer magas Föld körüli pályán keringő Starlink műholdakból mostanáig 540-et lőttek föl a SpaceX újra használható Falcon-9 rakétáival (alkalmanként 60-60 darabot), ami Elon Musk vezérigazgató szerint elviekben már elég egy minimális lefedettségű szolgáltatás beindításához.

Az elfogadható minőségű, közepes lefedettséghez legalább nyolcszáz-ezer Starlink műhold szükséges, a korábbi közlések szerint 2021-2022-re 1500 műholddal tervezik megkezdeni az internetszórást. A tervek pedig igazán grandiózusak: a végleges rendszer a összesen 42 ezer műholdból állna, több, eltérő orbitális magasságú rétegben, hagymahéjszerűen körbevéve a Földet.

A hivatalosan deklarált cél a szélessávú, globális műholdas internet-szolgáltatás beindítása, amitől még messze van a jelenlegi 540 műhold alkotta háló, de a jelek szerint a Starlink mérnökei úgy döntöttek, hogy hamarosan megkezdik a rendszer tesztelését. Ennek tudható be, hogy a Starlink honlapján hétfőn megjelent egy form, amiben ha megadjuk emailcímünket, irányítószámunkat és az országunkat, akkor feliratkozhatunk a tájékoztató listára.

A feliratkozás után kapott levélből kiderül, hogy a nyár vége felé tervezik beindítani a szűk körű – privát, feltehetően meghívásos alapon működő – bétatesztelést, amit később nyílt, publikus bétateszt-időszak követ, a magasabb földrajzi szélességi körökön (tehát az északi és déli sarkokhoz közelebb eső országokban, elsőként az USA-ban és Kanadában, és várhatóan ősszel valamikor). Az országlistában Magyarország is szerepel, de hogy ez mit jelenthet majd a bétateszt kezdete szempontjából, nehéz megjósolni - hazánk relatíve "magasan" helyezkedik el a földrajzi koordináta-rendszerben, nagyjából egy vonalban az USA északi államaival, így nem kizárt, hogy viszonylag hamar bekapcsolódhatunk majd a Starlink-internet próbaüzemébe. (Mármint azokon a területeken élő honfitársaink, akik lakhelyén nem érhető el széles sávú internet, ez ugyanis a deklarált célja a Starlinknek: az elmaradott, rossz webes infrastruktúrával megvert térségek fölzárkóztatása.)

Elon Musk korábban azt közölte, hogy a Starlink műholdak által sugárzott internet vételéhez egy nagyjából fél méter átmérőjű tányérantenna és egy hozzá csatlakozó beltéri egység szükséges, amit a programra jelentkezők megkapnak – vélhetően térítés, bérleti díj ellenében. Ha megvan a berendezés, akkor Musk szerint a beüzemelése pofonegyszerű lesz: az antenna magától rááll a legjobb műholdjelre, folyamatosan keresve az éppen áthaladó műholdak közül az optimális vételt biztosítókat, emlékeztet a Zdnet cikke. A szolgáltatás havonta 80 dollárba (kb 25 ezer Ft) kerül majd az Egyesült Államokban – hogy lesz-e differenciált árképzés más országok tekintetében, egyelőre nem tudni.

A SpaceX szerint amikor teljesen összeáll a rendszer – 12 ezer Starlink-műholdnál számolnak ezzel –, akár 1 gigabit/másodperces letöltési sebességet is el lehet majd érni vele, legfeljebb 25-35 milliszekundumos késlekedési időkkel. Ez pedig bőven vetekedhet egyes területeken a földi szolgáltatók által biztosított netminőséggel is. A feltöltési sebességről nem sok szó esett mostanáig, valószínűleg nem lesz valami gyors, de feltétlenül gyorsabb, mint a jelenlegi műholdas internetek esetében. Steve Jurvetson, a SpaceX igazgatótanácsának tagja pár nappal ezelőtt Twitteren meg is mutatta, hogyan néz majd ki az otthoni Wi-Fi-kapcsolódás a Starlink műholdakkal:

A lehető legegyszerűbb felhasználói élményt nyújtja majd a Starlink-terminál használata, fogalmazott Jurvetson.

Az adatkapcsolat látenciája lehet egyébként a szolgáltatás egyik fő buktatója, írja az Engadget. Elon Musk azt ígérte, hogy gyakorlatilag elhanyagolhatóan kicsi, 20 milliszekundumos késlelkedési időkkel lehet majd számolni, amikor stabilan működik a rendszer. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC) viszont kételkedik ebben, sőt abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy képes lesz-e egyáltalán a Starlink-internet 100 milliszekundum alatt maradni. Ez pedig elég fontos lenne a SpaceX szempontjából, ha ugyanis nem sikerül ezt a minőségi kritériumot megugrani, akkor a cég eleshet az FCC által a vidéki netszolgáltatók közt elosztott 16 milliárd dolláros szövetségi támogatástól.

(Borítókép: Starlink műholdak startra előkészítve. Fotó: SpaceX)