Index Vakbarát Hírportál

Visszatért a Pizzagate, és jobban terjed, mint valaha

2020. július 2., csütörtök 21:30

A 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban nem volt hiány álhírekből és hajmeresztő összeesküvés-elméletekből. A legemlékezetesebb a Pizzagate nevű volt, amely szerint egy elit társaság prominens demokrata politikusok részvételével irányít egy pedofilhálózatot egy washingtoni pizzériából. A Pizzagate úgy elmérgesedett, hogy konkrét lövöldözés is kerekedett belőle, de az azóta eltelt években a konteó nagyrészt elült. Mostanában azonban új erőre kapott, de a fiatalabb generáció, ami most felfedezte magának, alakított is rajta, és már depolitizálva, más hangsúlyokkal, főleg TikTokon terjed. Legutóbb a Justin Bieber új klipjében felfedezni vélt titkos üzenet borzolta a kedélyeket.

Újra hódító útra indult a négy évvel ezelőtti amerikai elnökválasztási kampány legnagyobb karriert befutott összeesküvés-elmélete, a Pizzagate. A legújabb löketet az adta neki, hogy a hívei szerint a kanadai popsztár, Justin Bieber egy élő Instagram-videóban jelezte, hogy ő maga is az elit pedofilhálózat áldozata volt – írja a New York Times.

A Bieber-szál kibontása előtt érdemes felidézni a konteó eredetét, illetve megnézni, hogyan buggyanhatott fel most újra az internet mélyéről, és – akár egy potensebb vírus – hogyan mutálódott, hogy az új környezetben is hatékonyan terjedhessen.

Az eredeti Pizzagate

A Pizzagate-konteó 2016-ban született, és lényegében arról szól, hogy a Comet Ping Pong nevű washingtoni pizzéria egy titkos pedofilhálózat központja, amelyet maga Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt és pártja más prominens figurái irányítanak.

A sztori alapját a Clinton kampányfőnöke, John Podesta meghekkelése után kiszivárogtatott emailek jelentették. Na nem azért, mert ezekben Podesta a pedofil pizzéria ügyes-bajos dolgairól írt volna, hanem mert a konteósok a levelek ártalmatlan részleteiben véltek az ördögi üzelmekre utaló rejtjeles üzeneteket felfedezni. Ilyen volt például, hogy amikor Podesta arról írt, hogy sajtos pizzát fog vacsorázni, akkor valójában arra gondolt, hogy sajtos pizza = cheese pizza = c.p. = child pornography, azaz gyerekpornó. Ez pedofil körökben ismert kódszónak számít, és Podesta olyan szövegkörnyezetben használta, ahol szerintük fura lenne valóban pizzáról beszélni. Ezután már nem volt nehéz a Comet Ping Pong emblémájában is pedofil szimbólumokat felfedezni, és így tovább.

Hiába cáfolták számtalanszor a Pizzagate-elméletet – mármint ami cáfolható belőle, hiszen jórészt légből kapott álösszefüggésekből van összetákolva –, elég széles körben elterjedt, egy akkori felmérés szerint például a Trump-szavazók közel fele, sőt a Clinton-támogatók 17 százaléka is elhitte. A konteótudomány mai állása szerint egyébként nem azért, mert sokkal butábbak vagy hiszékenyebbek azb átlagnál hanem mert a legtöbben szívesen hisszük el azt, ami alátámasztja azelőítéleteinket, még akkor is, ha hadilábon áll a logikával és a megismerhető valósággal.

Igazán azonban az emelte ki a Pizzagate-et a választási kampányban amúgy is burjánzó álhírrengetegből, hogy egészen konkrét következményei is lettek: 2016 decemberében egy férfi gépkarabéllyal felfegyverkezve lépett be a pizzériába, hogy saját kezével számolja fel a pedofilhálózatot. A fegyvert el is sütötte, de senki nem sérült meg, a helyszínre érkező rendőrök letartóztatták, később négy év börtönbüntetést kapott.

A Pizzagate a QAnon nevű trumpista konteószakkör alternatív univerzumának is fontos sarokköve: szerintük Trump egy hős, akinek az egyetlen küldetése, hogy leszámoljon a gonosz háttérhatalommal, így például a sátánista-pedofil gyerekkereskedő-hálózattal, és a cél érdekében olykor még hülyének is hajlandó tettetni magát, hogy összezavarja az ellenfeleket.

A második hullám

A választást követő években a Pizzagate iránti érdeklődés a hardcore konteós köröket leszámítva lelohadt, illetve az álhírek elleni fellépés erőtlenségéért gyakran kritizált Facebook-Twitter-Youtube trió is igyekezett lohasztani. Hogy ez a fellépés a mai napig nem igazán acélos, azt jól mutatja az is, hogy ugyanez a konteó most az újabb elnökválasztás közeledtével újra felfutóban van. Azonban már nemcsak ezeken a jól bevett felületeken, hanem egy új generáció új platformján is szélsebesen terjed.

Arról a generációról van szó, amely 2016-ban még túl fiatal volt ahhoz, hogy politikával és/vagy konteókkal foglalkozzon, illetve amelynek az elsődleges online közösségi élményt már nem a Facebook, hanem a rövid videós posztokra épülő TikTok jelenti.

A kínai hátterű TikTok a közösségi média legújabb sztárja, és többek között a gasztróvideók új királya, tavaly ősszel Magyarországon is szerveztek fesztivált a legnépszerűbb hazai tiktokkerekkel. Mindeközben azonban többször merültek fel vele kapcsolatban biztonsági problémák, keveredett már adatvédelmi botrányba, az Egyesült Államokban az is felmerült, hogy az app nemzetbiztonsági kockázat lehet, és a haditengerészet meg is tiltotta a használatát a szolgálati telefonokon. De például a napokban több más kínai appal együtt Indiában is betiltották.

Bár cenzúravád is érte már a TikTokot, még ennél is égetőbb problémát jelenthet a közösségimédia-platformok másik nagy nyavalyája, a túlzott engedékenység: a TikTok válhat az álhírek és más káros tartalmak következő nagy kontrollálatlan terepévé – a terrorista propagandával például már tavaly ősszel meg is gyűlt a bajuk. Mindezzel együtt a szolgálatás mögött álló ByteDance tavaly 3 milliárd dolláros nyereséget termelt.

Új idők szele

A Pizzagate elnyűhetetlenségét magyarázhatja, hogy gyakorlatilag minden megvan benne, amitől egy konteó népszerű lehet: az uralkodó elit kritikája, a világban zajló szörnyű dolgok iránti felelősség kiszervezése a közösen utálható bűnbakokra, egyúttal a csoporton belüli összetartozás erősítése és persze a titokzatos összeesküvések rejtett jelei iránti kincsvadászat izgalma.

Az új idők és az új célközönség azonban a Pizzagate-en is nyomot hagytak, és a konteó némileg átalakult. Mára jórészt kikopott belőle Hillary Clinton – akárcsak a közéletből –, ahogy általában a politikai szál is kevésbé domináns, inkább általában a bűnös elitet veszi célkeresztbe. Cserébe az Egyesült Államokon kívül is érdekesebb, és terjed is bőszen Brazíliától Olaszországon keresztül Törökországig.

A Pizzagate metamorfózisára hatással lehetett Jeffrey Epstein ügye is. A befolyásos barátokkal körülvett amerikai milliárdost tavaly nyáron érte el a #metoo, évtizedes pedofilügyekkel: zaklatás, szexuális erőszak, gyerekkereskedelem és kiskorúakat kihasználó szexhálózat üzemeltetésének vádjával tartóztatták le, majd egy hónappal később holtan találták a cellájában. Míg az eredeti Pizzagate-ben elsősorban a demokrata párt prominens figuráira igyekeztek a hívők ráhúzni a pedofilvádat, az új felvonásban már az Epstein-ügyhöz hasonlóan a globális elit érintettségéről szólnak a leleplező TikTok-videók.

Konkrét közös pontnak tekinthető például Bill Gates, aki konteós körökben régóta népszerű, és a koronavírus-járványban újra az egyik fő célponttá vált, de felmerült a neve az Epstein-ügyben is. Bár kapcsolat tényleg volt közte és Epstein között, szó sem volt arról, hogy több más hírességgel együtt házi őrizetbe került volna. Ettől függetlenül a a Pizzagate-re szakosodott fórumokon előszeretettel osztották meg a Gates és Epstein viszonyáról szóló híreket.

De hogy kerül a képbe Justin Bieber?

Bieber és a Pizzagate között már januárban, az énekes Yummy című számának megjelenése után is megtalálták a kapcsolatot a minden és minden más között is kapcsolatot találó konteósok, akik nem voltak restek mélységében elemezni a dal klipjét és az aköré kerekített marketingkampányt, árulkodó jelek után kutatva. Volt, aki szerint Bieber promótálja a pedofíliát, de a többség inkább arra jutott, hogy a Yummy egy segélykiáltás, a titkos zeneipari pedofilhálózat leleplezése, a Pizzagate-bili borítása. Hogy a bilit miért titokban, rejtett jelekkel akarna bárki is borítani, arra nem tértek ki.

Na ezt a januári konteót igazolta a közelmúltban Bieber a "jelekre" fogékonyak szerint. A május 17-i videón az énekes élőben közvetítette, ahogy bő negyven percen keresztül nézi egy lelkész prédikációját. Az egyik kommentelő a videó mellett azt írta, "Justin, érintsd meg a sapkádat, ha a Yummy-videó körüli sztorik igazak".

És Justin megérintette.

Alapban az sem valószínű, hogy Bieber egyáltalán látta a kommentet, hiszen a 139 millió követője közül 1,7 millióan nézték a közvetítést, amelyre az adás alatt több ezer hozzászólás érkezett. Mindenesetre már a videó legelejétől folyamatosan igazgatta a sapkáját, volt olyan kommentelő, aki meg is kérte, hogy hagyja már abba, mert elvonja a figyelmet. Könnyen lehet, hogy a pizzagate-es komment írója épp azért ezt a kérést dobta be, hogy a menetrendszerűen érkező sapkaérintéssel megtrollkodja az énekest, illetve a követőit.

Biebert egyébként már korábban is összefüggésbe hozták a pedofíliával: egyes cikkek szerint 2017 augusztusában azt mondta, hogy azért akar eltávolodni a zeneipartól, mert rájött, hogy azt pedofilok irányítják. Akkoriban valóban háttérbe vonult néhány évre – hogy aztán épp a Yummyval térjen vissza –, de valójában soha nem tett ilyen nyilatkozatot, az ezt a szájába – és egyébként Katy Perry szájába is – adó írások egyszerű álhírek voltak.

Biebert egyébként épp a napokban vádolta meg két nő is szexuális zaklatással, de ő határozottan tagadta a vádakat, kártérítési pert is indított a nők ellen.

Jobban pörög, mint valaha

Azóta több száz videó született az ominózus mozdulat elemzéséről és az egész rejtély megfejtéséről, ezeket több nyelvre le is fordították, összességében több millió nézőjük volt. Bieber posztjait is elárasztották a kommentek, kilőtt a #savebieber hashtag népszerűsége, és a Google-ben a videó utáni hetekben még a 2016-os szintnél is jobban megugrottak a Pizzagate-re vonatkozó keresések világszerte:

A New York Times összesítése szerint a téma mindenhol pörög: TikTokon az elmúlt hónapokban összesen 82 milliós nézettségük volt a #PizzaGate hashtag alatt futó videóknak. Facebookon és Instagramon június első hetében 800 ezer, illetve 600 ezer interakciót ért el a téma. Összehasonlításul: ugyanezek a számok az első hullám alatt, 2016 decemberének első hetében 512 ezer és 93 ezer voltak, a kettő közötti időszakban pedig átlagosan heti 20 ezer interakció alatt maradt a Pizzagate.

Bár a Bieber-videó körüli felhajtás rúgta be az elmúlt hónapokban igazán a Pizzagate motorját, más tényezők is segítettek a konteó újbóli felemelkedésében. Ilyen volt például az Out of Shadows című dokumentumfilm, amely áprilisban került fel a Youtube-ra, és kíméletlenül beleállt a konteóba. Ráadásul az Epstein-ügyről is május végén jött ki egy dokumentumfilm Netflixen, erről akkoriban írtunk is.

Húzd meg, ereszd meg

A TikTok végül a múlt héten eltávolította a #PizzaGate alá tartozó bejegyzéseket, mert a cég szerint azok a szabályzatukba ütköztek – bár erre a jelek szerint csak a New York Times megkeresése után eszméltek rá. A Facebook, a Twitter és a Youtube is fellépett a pizzagate-es tartalmakkal szemben. Utóbbi például az Out of Shadowst is eltávolította a tartalomajánló motorjából, azaz a film közvetlen kereséssel elérhető a videómegosztón, de más videók mellett nem ajánlgatja a rendszer.

A közösségi platformok a 2016 óta eltelt négy évben kétségtelenül javultak a problémás tartalmak szűrésében, de azt ma sem lehet mondani, hogy megoldották volna a feladatot. A Facebook esetében például a Pizzagate-közösségek a nyílt oldalakról zárt csoportokba húzódtak vissza, ott azonban zavartalanul működnek továbbra is.

Az ilyen konteók egyébként azért is szomorúak, mert elvonják a figyelmet arról, hogy a szórakoztatóipari pedofília valódi probléma, Epstein ügyén túl is; kiterjedt pedofilhálózatok is léteznek, egyet épp a napokban kapcsoltak le Németországban; sőt politikusok is lehetnek érintettek, elég csak a gyerekpornóba belebukott volt perui magyar nagykövetre, a felfüggesztett börtönre ítélt Kaleta Gáborra gondolni. Az alaptalan konteók nem a nagy összeesküvéseket leplezik le, hanem azt a figyelmet inflálják, amely a valóban létező problémákra jutna.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Rovatok