Az utóbbi napok kánikulájában újra slágertéma lett, hogy kell-e aggódni azon, ha az autóban tárolja valaki a kézfertőtlenítőt, vagy nem. Legutóbb Schanda Tamás államtitkár illusztrálta egy égő autóval, hogy mi történhet, ha valaki elfelejt egy olyan apró mozzanatot, mint hogy a magával vigye a fertőtlenítőt. Korábban texasi tűzoltók is ezt állították – igaz, azóta kiderült, hogy az ominózus képek nem ott és nem akkor készültek, később a posztot inkább el is távolították. Ettől persze még elég valószínűtlenül hangzik, hogy olyan meleg legyen a tűző napon parkoló autóban, hogy spontán felgyullad az alkoholtartalmú gél.
Általában a tudomány elég egzakt válaszokat ad a hasonló kérdésekre, de előtte fel kell eleveníteni néhány, fizikaóráról ismert fogalmat. Az égéshez szükség van éghető anyagra (például az autó kárpitja), égést tápláló gázra, ami praktikusan az oxigén szokott lenni, és az égéshez szükséges hőmérséklet együttes jelenlétére. Ha valamelyik hiányzik, akkor nincs égés. A lobbanáspont pedig az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az illékony folyadék gőze a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. Ez nem keverendő össze az öngyulladási hőmérséklettel, amikor nincs szükség gyújtóforrásra sem az égés beindulásához.
Az alkohol gyulladáspontja alacsony, ezért tűzveszélyes. Viszont az öngyulladási hőmérséklete 300 Celsius-fok felett van, ilyen meleg pedig még egy csúcsra járatott sütőben sincs, főleg nem a napon hagyott autóban. Ezért hacsak nem a pokolban parkol, akkor
kizárt, hogy az autóban hagyott kézfertőtlenítő önmagától meggyulladjon.
Viszont aki fogyasztott már Gundel-palacsintát vagy lángoló koktélt, az tudja, hogy az alkohol könnyen éghető anyag, ami azután is tovább lángol, hogy a tűzforrást, azaz a gyufát vagy az öngyújtót elvisszük a közeléből. Ez az a tulajdonsága, ami miatt lehet aggódni,
de nemcsak az alkoholos kézfertőtlenítő, hanem minden tűzveszélyes anyag esetében.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékesei megkeresésünkre elmondták, hogy a tűzveszélyes anyagok autóban tárolása értelemszerűen fokozott kockázatot jelent. Eleve érdemes megnézni, hogy milyen tárolási hőmérsékletet ír a csomagolás, hiszen ha ott az szerepel, hogy 40 fok alatt kell tárolni valamit, az az egy óra alatt akár 70 fokosra felmelegedő autóban veszélyessé válhat.
Hogy leégjen az autó például a kézfertőtlenítő miatt, annak nagyon kicsi a valószínűsége, de aki gyerekkorában füstölt már falevelet nagyítóval, az tudja, hogy egy autóban felejtett szemüveg is képes lehet arra, hogy gyújtóforrásként viselkedjen. Ugyan nem nagy ennek az esélye, de nem is lehet teljesen kizárni. Egy hajtógázas kiszerelésű spray szintén veszélyes lehet, akár robbanás is bekövetkezhet, gyújtóforrás pedig lehet egy zárlatos vezeték, vagy a központi zár nem megfelelő működése esetén egy szikra.
A kézfertőtlenítőt és más gyúlékony anyagot tehát nem szabad kitenni a tűző napra. A fertőtlenítőt érdemes az autó egy árnyékosabb tárolójába tenni, de valóban jobb, ha magával viszi az ember, persze ennek nem csak a gyulladásveszély az oka.
Összességében nagyobb az esélye, hogy használhatatlanná válik az autóban felejtett kézfertőtlenítő, mint hogy leég miatta a kocsi. A vírusok és baktériumok ellen akkor hatékony a kézfertőtlenítő, ha magasabb az elegy alkoholtartalma 60-70 százaléknál. Ha elkezd párologni belőle az alkohol, gyorsan 60 százalék alá csökkenhet az alkoholtartalom, ami azt eredményezi, hogy hiába dörzsölgeti vele a kezét, egészen egyszerűen nem véd olyan hatékonyan a kórokozók ellen. Ez főleg azoknál a kézfertőtlenítőknél okozhat gondot, amelyek egyébként sem haladják meg sokkal az elvárt alkoholtartalmat. Ráadásul elég nehéz szemrevételezéses alapon megállapítani, hogy mikor érte el az alkohol a kritikus szintet. A szakemberek azt tanácsolják ökölszabályként, hogy ha az elegyet váratlanul nehézkes lesz nyomni, mert olyan, mintha sűrűbb lenne a megszokottnál, és nehezebben is szárad meg a használója kezén, akkor valószínűsíthető, hogy már hamis biztonságérzetet ad a fertőtlenítő, és túl kevés benne a hatóanyag.
Vannak olyan dolgok, amiket viszont tényleg nem szabad az autóban hagyni. A katasztrófavédelem illetékese elmondta, hogy nemcsak a kézfertőtlenítők miatt érdemes jobban odafigyelni, hogy mit hagy az ember az autóban, hanem összességében is elővigyázatosnak kell lenni azzal, hogy ki mit tárol az autójában.
A legtöbb, amit az ember tehet, hogy rendszeresen karbantartja az autót, nem dohányzik a kocsiban, és nem tart benne gyúlékony anyagot.
De nem is a kézfertőtlenítő, hanem leginkább az okoz évről évre problémát, hogy sokan még mindig elfelejtik, hogy az autó olyan gyorsan melegszik fel egy nyári napon, hogy az bármilyen élőlényre veszélyes. A hamar 60-70 fokosra melegedő autóban egy szobanövényt sem lenne szabad ott hagyni, de állatok vagy emberek számára már pár perc után életveszélyes lehet a hőmérséklet – vagyis az sem kifogás, hogy csak gyorsan elugrott valaki halaszthatatlan ügyeket intézni.
(Borítókép: Shutterstock)