Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli interjújában azt mondta a Kossuth Rádión, hogy Magyarország egy közös európai uniós program keretében már lefoglalt ötmillió adag koronavírus elleni vakcinát, hogy majd ha lesz ilyen, biztosan jusson belőle nekünk is. Részleteket azonban nem mondott, így azt sem derült ki, pontosan melyik vakcinára vonatkozik a foglalás és milyen feltételekkel. Összeszedtük, mit lehet tudni az EU vakcinabeszerzési törekvéseiről, és milyen gyártók jöhetnek szóba az oltások beszerzéséért folyó, egyre fokozódó globális versenyben.
A miniszterelnök szokásához híven sok témát érintett a pénteki interjúban, és ezúttal néhány percet a vakcina kérdésére is szánt, mielőtt rátért a migráció és a járványhelyzet összefüggéseinek taglalására. Beszélt arról, hogy több gyógyszergyár és kutatóintézet egymással versengve fejleszti a vakcinajelölteket. "Ez jó egyfelől, mert egymást hajtják. Ugye világcsúcsot nehéz egyedül futni, ha hajtják az embert, meg üldözik a rekortánon, akkor hamarabb lesz meg az a világcsúcs" – mondta erről.
De a felfokozott versenyhelyzet hátránya szerinte, hogy ha végül kijön majd egy vakcina, sokan vitatni fogják, hogy az valóban jó-e, vagy érdemesebb megvárni egy másik, ami mindjárt elkészül, és még annál is jobb. "Nem számolhatunk azzal, hogy egy csöndben, tiszta, világos hangon megszólaló értékelést kapunk a vakcináról" Orbán szerint, aki ez megkérte Kásler Miklóst, az egészségügyért is felelős emberi erőforrások miniszterét, hogy "amint az első vakcina megjelenik, akkor nagyon higgadt, nagyon nyugodt, nagyon pontos és nagyon szakszerű véleményt mondjanak erről a magyar választópolgároknak". Azt azonban a miniszterelnök is hozzátette, hogy mindez még odébb van, mert a vakcinára még jó eséllyel hónapokat kell várni.
Amit lehet tenni ilyenkor: az ember leadja a megrendeléseit, hogy ne kelljen megrohamoznunk majd a raktárakat, mint kellett lélegeztetőgép ügyében a világ különböző pontjain. [...] Van az Európai Uniónak egy kísérlete arra, hogy összehangolja a tagállamok beszerzési szándékait, és itt Magyarország bejelentkezett egy közel ötmillió adagos vakcinamennyiségre, tehát ha lesz vakcina, akkor nálunk is lesz
– jelentette be.
De milyen vakcinára gondolhatott Orbán Viktor, és egyáltalán hogyan működik ez az összehangolt uniós beszerzés, amelyre annak ellenére hagyatkozunk a vakcina terén, hogy a miniszterelnök rendszeresen kritizálja az EU-t az intézkedései lomhasága miatt?
Korábban részletesen írtunk a koronavírus elleni védőoltás utáni versenyfutásról, ebben a cikkünkben összefoglaltuk, melyik cégek és kutatóintézetek dolgoznak gőzerővel a fejlesztésen, milyen vakcinatípusok készülnek, és miért tart ilyen sokáig egy oltás fejlesztése. Azóta már legalább 17 vakcinajelölt tart a klinikai teszteknél, azaz ennyi szerrel folynak az emberekkel végzett kísérletek. Az azonban ebben a fázisban sem világos még, hogy a vakcinák hatékonynak és biztonságosnak bizonyulnak-e majd.
Ami igazán visszaadja majd a kormányt a kezünkbe, az az oltás lesz. A vakcinával tudjuk majd elvágni a járvány útját, mert azzal tudjuk majd megvédeni azokat az embereket, akik még nem kapták el a vírust
– mondta korábban az Indexnek Kemenesi Gábor virológus arról, mi a jelentősége ennek a versenynek.
Bár időről időre hallani optimistább hangokat, a legtöbb szakértő szerint reálisan még legalább egy-másfél év, amíg biztonságos és hatásos vakcinához jutunk. Hogy időt nyerjenek, egyes gyártók már a szerek hatékonyságának bizonyítása előtt belekezdtek bizonyos oltóanyagok gyártásába, de továbbra is jóval valószínűbb, hogy a legoptimistább esetben is csak valamikor jövő nyáron, de inkább még később számíthatunk szélesebb körben is használható oltáshoz (már csak a korlátozott gyártókapacitások miatt is).
Bármikorra készül is el az épkézláb oltás, senki nem szeretne lemaradni róla, ezért már javában megy a helyezkedés. Az EU is igyekszik jó előre biztosítani, hogy a tagállamok biztosan hozzájussanak a szükséges mennyiséghez. Ebből a célból több konkrét lépést is tettek az elmúlt hónapokban.
Ezek közül a legfontosabb, hogy született egy komplett uniós vakcinastratégia, amelyet június 17-én mutatott be az Európai Bizottság. Ennek a célja, hogy segítse az oltóanyagok kifejlesztésének felgyorsítását, illetve a vakcinák legkésőbb 12–18 hónapon belüli elérhetővé válását. Ezt a a 2,7 milliárd eurós (934 milliárd forintos) Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz nevű alapból fogják fedezni.
A stratégia keretében a Bizottság előzetes piaci kötelezettségvállalásokkal finanszírozná az gyártók induló költségeinek egy részét, és cserébe joga lenne ahhoz, hogy adott időn belül meghatározott mennyiségű oltóanyagot vásároljon az érintett gyártóktól. Az előfinanszírozás pedig előlegként bele is számítana a tagállamok által ténylegesen megvásárolt oltóanyagok árába. A vakcinának méltányosan osztanák szét az összes tagállam között.
Több ilyen támogatásról érkeztek már hírek, némelyikről már a stratégia bemutatása előttről:
Az eddigi legfőbb konkrét lépés július 31-én történt. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy lezárták a tagállamok vakcinaellátásának biztosítására vonatkozó tárgyalásokat a Sanofi-GSK-val. Megállapodásról még nem adtak hírt, a bejelentés "tájékozódási célú megbeszéléseket" említett, illetve arról szólt, hogy a "tervezett szerződés lehetőséget biztosítana valamennyi uniós tagállam számára, hogy megvásárolja a vakcinát". A közlemény szerint amint az oltóanyag biztonságosnak és hatásosnak bizonyul, a Bizottság az összes tagállam nevében szerződéses keretet dolgoz ki 300 millió adag beszerzésére.
A francia Sanofi és a brit GSK április közepén jelentette be, hogy közösen fejlesztenek vakcinát. Erre jelen állás szerint 2021 júniusában nyújtják be a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, azt követően, hogy a fázis III. szintű klinikai vizsgálatok szakasza ígéretes eredményt ad, és az oltóanyag megfelelő immunválaszt vált ki.
Ursula Von der Leyen bizottsági elnök ugyanakkor azt is elmondta az egyeztetések lezárásakor, hogy előrehaladott tárgyalások folynak több másik oltóanyaggyártóval is, így nem vehető biztosra, hogy a majd Magyarországra jutó vakcinák a Sanofi-GSK-tól fognak érkezni.
Bár ma még nem lehet megmondani, hogy melyik vakcina fog a leghatékonyabban működni, Európa készen áll az ígéretes oltóanyagok különböző típusú technológiákon alapuló diverzifikált portfóliójába beruházni. Ez megnöveli az esélyeinket arra, hogy rövid idő alatt megtaláljuk a hatékony megoldást a vírussal szemben
– mondta Von der Leyen.
Június 13-án például az Oxfordi Egyetemen kifejlesztett oltóanyag gyártója, az AstraZeneca az Inclusive Vaccines Alliance (IVA) nevű európai szervezettel aláírt szerződésben vállalta, hogy akár 400 millió adag vakcinával látja majd el az európai országokat.
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy lehet-e már tudni, melyik gyártó vakcinájára vonatkozik az Orbán Viktor által említett foglalás, vagy most még csak egy mennyiségi igényt kellett-e jelezni az Európai Bizottság felé. Arról is érdeklődtünk, hogy milyen áron szerezhető be az együttműködésen keresztül ez a vakcinamennyiség. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Mindeközben egyre nagyobb a harc a majdani vakcinák biztosításáért – amit nemcsak az jelez, hogy állami hátterű hekkerek igyekeznek ellopni a fejlesztési dokumentációt, hanem az oltásokért vívott nyílt színi gazdasági és diplomáciai csatározások is.
A Sanofi például párhuzamosan több vakcina fejlesztésében is benne van, és az egyikkel kapcsolatban még májusban meg is jegyezte a cég vezérigazgatója, hogy elsőként az Egyesült Államokat látják majd el vele, mert ez az ország vállalt részt a kifejlesztés kockázataiból is. Ebből kisebb diplomáciai balhé is kerekedett, mert Emmanuel Macron francia elnök kiakadt azon, hogy egy ilyen globális összefogást kívánó egészségügyi válsághelyzetben a francia alapítású vállalat tisztán piaci szempontok alapján döntene.
Az Egyesült Államok kormánya is nagy erőkkel dolgozik a megoldáson: rengeteg pénzt öntenek a vakcinafejlesztésbe, és közben már ők is lekötöttek az AstraZenecától 300 millió adagot még májusban, 1,2 milliárd dollárért (351 milliárd forintért). Ebből egyébként júliusban Nagy-Britannia is lestoppolt magának 90 millió adagot.
Az Egyesült Államok az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös fejlesztésérű vakcinájára is leszerződött 1,95 milliárd dollárért (571 milliárd forintért). A megállapodás értelmében 100 millió adagot foglaltak le, és később további 500 milliót vásárolhatnak.
Német sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök megpróbálta kivásárolni a német CureVac készülő vakcináját, hogy az csak az Egyesült Államoké legyen. A helyzet felfokozottságát jól mutatja, hogy ez a hír éppen egy nappal azelőtt jelent meg, hogy az Európai Bizottság bejelentette a CureVac finanszírozását.
Miközben tehát a koronavírus-járvány elleni küzdelem kétségtelenül példátlan globális együttműködést szült, azért jól látszik, hogy ebben kooperációban nem oldódtak fel nyomtalanul a nemzeti és regionális érdekek sem. Az majd csak valamikor a jövő év folyamán fog legkorábban látszódni, hogy melyik bizonyul erősebbnek.