Ha nyolc óra alvás mellett nagyon fáradt, érdemes lehet beszerezni egy szájtapaszt.
A pihentető alvás, az egészséges, csillogó fehér fogak és a szép arc mindenkinek természetes igénye, ezzel szemben nagyon gyakori az állandó fáradtság, a fogorvosi kezelések és az önmagunkkal szembeni elégedetlenség. Számos indokot lehet találni az említett problémákra, azonban több kutatás és egy vezető fogorvossal nemrégiben készült interjú rávilágított, hogy a nehézségek a szájlégzésnek is köszönhetők, melynek kezeléséhez egy ragtapaszra is szükség lehet.
Szerencsére a tudomány folyamatosan fejlődik, kiderülhet valamiről, hogy tévedés, néha egy év alatt is lehet áttörést elérni – így van ez a tapasszal is és a légzési technikákat fejlesztő módszerekkel is.
Minden este, miután a feleségemmel jó éjt mondtunk, az éjjeliszekrényem fiókjában egy ragtapaszszalagért nyúlok. Az ajkaimat ellazítva, azokat csukva tartva felhelyezem, majd lekapcsolom a villanyt. Furcsán hangzik?
Elsőre én is majdnem hanyatt estem, de az orrlégzés egészségügyi előnyei tagadhatatlanok. A szájüreg és a fogak egészsége, valamint az alvás és a légzés minősége radikálisan javul tőle.
Észrevettem, hogy feleségem, Eliza egy megbeszélés alatt végig a száján át vett levegőt. Neki is adtam egy szájtapaszt, majd úgy engedtem haza. Aznap éjjel, mikor feltette, rögtön érezte: nem fog menni. Fulladozott. A tapasz az ő esetében arra volt alkalmas, hogy jelezze: nincs orrlégzése!
Ha éjszaka, alvás közben a száján át lélegzik, az nagy gond!
Nemcsak rontja az alvás minőségét, hanem megzavarja a száj természetes mikrobáinak egyensúlyát, és hajlamosabbá teszi a fogszuvasodásra is. Valójában a szuvasodások elsődleges oka a szájlégzés.
A nem megfelelő étrend és a rossz foghigiéné is csak ezt követi a vezető fogorvos szerint.
A szájszalag nem ragasztószalag vagy bármilyen más bolti szalag, amelyet csak rácsap az ember a szájára. A szájszalag minimálisan zavaró, fájdalommentes és teljesen biztonságosan használható gyógyászati segédeszköz. Hipoallergén, egyszerűen eltávolítható a száj kinyitásával, és úgy van kialakítva, hogy közvetlenül az ajkakra helyezhető. A szalagnak sokféle típusa létezik, de mindre jellemző, hogy puhábbak és gélszerűbbek, mint egy szigszalag.
Az orrlélegzővé válás nem egy rövid folyamat, de akár néhány perces orrlégzés ismételt ciklusai is hatékonyan fejlesztenek és segítenek előre.
Alvás közben még nem áll készen a szájszalag használatára? Ez rendben van – sokan elsőre kissé kiborulnak. Próbálja ki ezt inkább: miután reggel fogat mosott, helyezze fel addig, amíg elindul a munkába.
A szájtapasz napközbeni használata bizonyos fokig képes az éjszakai ragasztás miatti szorongást oldani. Egészséges esetben egy idő után az ember orrlégzése hatékonyabb és nyugodtabb lesz éjjel is.
Ha ez nagyon nehéz vagy lehetetlen – ha alig vagy egyáltalán nem tud lélegezni az orrán keresztül –, akkor alvással foglalkozó szakemberhez érdemes fordulni, és naplót kell készíteni.
Erre emlékezzen: ha éjjeli szájtapaszhasználat mellett képtelen levegőt venni, valami nincs rendben. Betegség vagy konkrét fizikai akadály híján majdnem kizárólagosan az orron keresztül kell lélegezni.
A száj ízlelésre, étkezésre és beszédre való, az orr légzésre és szaglásra. Ha testünk vagy egy testrészünk a tervezett funkción kívüli feladatot vesz fel, problémák merülnek fel.
A szájüregi légzés során a levegő nagyobb térfogattal kényszerül át a légutakon, mint amikor az orron keresztül történik mindez. És amikor ilyen nagy térfogattal áramlik a levegő, bizonyos légúti járatok elkezdenek zsugorodni.
Kutatók megállapították, hogy szájlégző gyermekeknek számos egészségügyi problémája lehet, beleértve az arc rendellenes növekedését és fejlődését, a rossz fogzást és fogfejlődést, valamint az alvási szokások rendezetlenségét, amely kimerültséget és gyenge szellemi képességeket eredményezhet.
Egyes tanulmányok még tovább mennek, és alátámasztják, hogy az ADHD-val diagnosztizált és kezelt gyermekek több mint fele valószínűleg nyitott szájjal alszik, és napközben is szájlégző. Felnőttek a légzési probléma következtében sokkal gyakrabban horkolnak és küzdenek alvászavarokkal, például alvási apnoéval és éjszakai nyáladzással.
A szájlégzés befolyásolja a vérnyomást és a pulzusszámot is, súlyosbítja az asztmát, és csökkenti a szív, az agy és egyéb szerveink oxigénellátását.
Most, hogy a szájlégzés jó néhány veszélyét és hátrányát végignéztük, vessünk egy pillantást azokra az előnyökre, melyeket a szájtapasz használatával kialakuló orrlégzés jelenthet.
Az emberi szervezetben termelődő nitrogén-monoxid 25 százaléka orrlégzéssel – az orrmelléküregekből – származik, a szájlégzés csökkenti ezt a mennyiséget. A nitrogén-monoxid:
Szájlégzés esetén nagyon jellemző a légzéskimaradás vagy más, alvás közben jelentkező légzési rendellenesség. A folyamat élettani szempontból a túlélés vegetatív működéseihez kapcsolható, azonban rendkívül sok kárt okoz ez a fogakban és a szájüreg szerkezetében. A bruxizmus vezető klinikai rendellenesség, gyakran végződik a probléma sárga fogazatban és fogágybetegségben.
Sokszor nem is lehet észrevenni, hogy száraz a száj. Ha azonban ébredés után egyből vízhez nyúlunk, mert összeragad a nyelvünk a szájpadlásunkkal, mindenképpen kezdjünk gyanakodni.
A szájszárazság elősegíti a fogszuvasodást, mivel a fogakat nem védi a nyál sem bakteriológia, sem pH, sem pedig tápanyagok tekintetében – nyál híján a fogak remineralizációja elmarad, az ásványi anyagok pótlása a fog szöveteiben lassul, és elégtelenné válik.
A szájszalag használata közben számos komplexebb, szisztémás (egész szervezetet érintő) betegségre derülhet fény: fül-orr-gégészeti, allergológiai és alvási rendellenességek zöme villámgyorsan napvilágra kerülhet.
Amennyiben a szájtapasz használatával gondok adódnak, hasonló elveket valló, de tapasz nélkül is alkalmazható módszereket javasol a Buteyko-módszer.
A Dr. Konstantin Buteyko nevét viselő módszer csökkenti a túllégzést (vagy orvosi kifejezéssel élve a krónikus hiperventilációt). Az emberek egy része túl sokat lélegzik – túllégző, ami módosítja a vérgázok természetes szintjét, és csökkenti a szövetekbe és szervekbe jutó oxigén mennyiségét. A vérerek és légutak falában található simaizmok a rendellenes légzés folyamata során összeszűkülnek, ami egészségügyi komplikációt okozhat.