Karnyújtásnyira a mohácsi csatatér azonosítása – mondta a kutatást végző Bertók Gábor a Mandinernek. Egy kósza ólomgolyó segíthet most megtalálni a csata pontos helyszínét – tájékoztatott a régész.

Bertók Gábor régész, a Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület elnöke azt mondta:

2016-ban váltottunk módszert, elkezdtük a tömeges fémkeresős kutatást. Van egy négyzetkilométeres nagyságrendű leletszóródási foltunk Majs határában, ahol több száz hadileletet találtunk. Ezeknek legnagyobb része ólomlövedék, melyeknek 70 százaléka 10–15 mm átmérőjű, ezt a statisztikát publikáltuk is. Kaptunk egy csomó kritikát, hogy ezek a lövedékek túl picik a korszakhoz, ilyen kis lövedékeket akkoriban nem használtak, vagyis a kritikák szerint az említett majsi hadileletek nem lehetnek az 1526-os csata nyomai.

A perdöntő bizonyíték az egyik, bizonyítottan mohácsi csatához köthető sírból előkerült lövedék, amely 12-13 milliméter átmérőjű. Ha pedig egy 1526-os sírban egy sebesültben ott van egy 13 milliméteres golyó: pusztán ennek a ténynek a következtében az az állítás már biztosan nem áll meg, hogy a majsi helyszín nem lehet a mohácsi csatának a nyoma. Régészetileg tehát eddig ez a kicsi golyó a csúcslelet a sírban, tulajdonképpen a csatatér azonosítását erősíti meg.

Korábban Brodarics István királyi kancellár volt az egyik fő forrása a csatának: szemtanú, és egészen plasztikus földrajzi leírást ad a helyszínről. Ő egy Földvár nevű közeli településről írt, ez sokági összezavarta a helyszínt keresőket. Egyre inkább úgy tűnik, Brodarics egész egyszerűen tévedett a település nevét illetően, és a Majs környékén talált lövedékek lehetnek a perdöntő bizonyítékok.