Egy ismeretlen disszidensnek köszönhető Kína legújabb szivárogtatási botránya. A Telegram alkalmazáson keresztül napvilágot látott lista egy olyan adatbázis, amely 1.9 millió kínai kommunista párttag nevét, párton belül elfoglalt helyét, beosztását, munkahelyét, születési adatait, nemzetiségét, illetve egyéb adatait tartalmazza.
Az Australian nevű ausztrál hírlap olyan lista birtokába jutott, amelyen a Kínai Kommunista Párt (KKP) tagjaiból álló kínai állampolgárok szerepelnek. A szóban forgó egyének amerikai, brit és ausztrál sanghaji nagykövetségeknél, illetve olyan nemzetközi nagyvállalatoknál dolgoztak, mint a Boeing, a Volkswagen, a HSBC, a HP, a Jaguar, a Land Rover, az ANZ pénzügyi cégek, de munkát vállaltak a Pfizernél, az AstraZenecánál, tehát a koronavírus elleni oltásokat fejlesztő kutatásokhoz is hozzáférésük volt.
Az Australian szerint a nagyjából 92 millió taggal rendelkező kínai kommunista párt – ilyen módon „lebukott” – közel kétmillió tagjának esetében a problémát az jelentheti, hogy az illetők a sanghaji nagykövetségeken például nemzetbiztonsági szempontból fontos dokumentumokhoz, a nagyvállalatoknál pedig titkos üzleti szerződésekhez, ipari tervrajzokhoz juthatnak hozzá. Az érintett cégek közül sokan fióktelepeket működtetnek Kínában is.
A kiszivárogtatás feltételezett célja, hogy Hszi Csin-ping kínai elnököt nemzetközi szinten kellemetlen helyzetbe hozzák.
Arra nézve nincs konkrét bizonyíték, hogy a listán lévő emberek közül bárki is kémkedett volna a kínai kormánynak – ennek rizikója azonban természetesen átértékelődik.
Egyrészről sokan csak kényszerűségből vagy azért válnak párttaggá, hogy a karrierjükben előre tudjanak lépni. Másrészről viszont fennáll a veszély, hogy a kínai hírszerzés arra kényszeríti a párttagokat, hogy politikai vagy ipari kémkedést folytassanak.
Ez az első alkalom, hogy egy ilyen méretes lista kiszivárgott. Az ausztrál lap szerint hírszerzési szakértők arra figyelmeztettek, hogy Kína sokszor ezt a megoldást használja arra, hogy globális dominanciáját megszilárdítsa.
Érdekes egybeesés, hogy az ügy pont azután pattant ki, hogy az Egyesült Államok szigorú vízumszabályokat vezetett be a KKP tagjaira, illetve családtagjaikra. Míg korábban akár 10 évig is az USA-ban tartózkodhattak, ezt az időt nemrégiben egyetlen hónapra csökkentették.
A KKP-tagok kiszivárgott adatbázisa olyan akadémikusokat, illetve magánvállalkozók alkalmazottait is tartalmazza, akik Ausztráliában és Nagy-Britanniában élnek. Szerepel például az adatbázisban a Sanghajban élő ausztrál tudós, Chen Hong, akinek szeptemberben vonták vissza az ausztrál tartózkodási engedélyét, miután az Ausztrál Biztonsági Hírszerző Szervezet lehetséges biztonsági kockázatként értékelte a személyét.
Chen professzor besorolása szerint olyan párttag, akinek tagságát a KKP Munkabizottsága „fenntartja”. A „fenntartott” párttagság akkor következik be, amikor az illető több mint hat hónapra hagyja el az országot, ám visszatérésekor vissza lehet állítani a teljes értékű tagságot.
Az Australian online újság egyébként úgy döntött (ezt az egy esetet leszámítva), hogy a kínai kommunista párttagok listájáról nem nevez meg olyan egyéneket, akik még Ausztráliában tartózkodnak, viszont azokat a vállalatokat és szervezeteket igen, amelyeknél ezek a tagok dolgoznak.
A nevét titokban tartó ausztrál titkosszolgálati tiszt azt nyilatkozta az Australiannak, hogy a KKP tagjainak jelenléte a helyi kormánnyal üzleti kapcsolatban álló szervezetekben
„teljesen elfogadhatatlan biztonsági kockázat”.
A párttagoktól gyakran elvárják, hogy az állam kérésére információkat szolgáltassanak, különösen akkor, ha a tengerentúlon tartózkodnak"
– állítja a hírszerző tiszt, aki szerint a kínai állampolgárok veszélyeztetik a nyugati katonai ellátási lánc részét képező globális vállalatok biztonságát.
Kommunista rendszerekben az ilyen „kérések” megszokottnak számítanak: Jurij Bezmenov volt KGB-főnök is arról mesélt, hogy csak úgy volt lehetősége külföldön, kiküldött tudósítóként dolgoznia a hetvenes, nyolcvanas években, ha a szovjet hírszerzésnek dolgozott.