A héten vált letölthetővé a Digitális Jólét Program (DJP) köz számára is elérhető ingyenes programcsomgja, ami egy nyílt forráskódú operációs rendszerből és ugyancsak nyílt és ingyenes programokból áll.

Amíg a virtuális gépre települ a csomag, felidézek egy kedves emléket, amikor gyerekkori jóbarátom az íróasztala különböző zugaiból különböző Linux-disztribúciók telepítőlemezeit kapkodta elő, amik egytől egyig összeomlottak telepítés és bootolás közben, és mi egyre jobban röhögtünk a fekete párducos logókon és egyéb, közép-ázsiai hangulatú operációsrendszer-dizájnokon.

Kockulást félretéve: az állami szoftverpakk rendben települ. A Linuxoknál volt egy kis előrelépés az elmúlt években, lett például az Ubuntu, ami egy szélesebb körben ismert és használt élhető alternatívája volt a Windowsnak és MacOS-nek.

Ami elénk kerül, az a legutóbbi Ubuntura épített Linux Mint 20 (a verzió kódneve Ulyana), a Clément „Clem” Lefèbvre francia programozó által 2006 óta gondozott operációs rendszer.

A Mint nem csak az egyik legfelhasználóbarátabb Linuxként ismert, az Ulyana egy hosszú távon támogatott verziója, amit 2025-ig fognak frissíteni.

A doksiktól a romkomokig

Nem kér sokat: 1 gigabájt RAM-ot, 20 gigabájt tárhelyet, és máris 1024x768 pixelben szolgáltatja a számítógépezés élményét – a 2000-es évek számítógépein is elfut, és ez tényleg nagy szám.

Az Ubuntu Snap alkalmazásboltját sajnos nem támogatja, aki a biztonságos és lassú Firefox helyett Chromiumot szeretne, az a Google oldaláról telepítheti, amivel el is jutottunk az alapcsomagban foglalt szoftverekhez.

A LibreOffice programcsomagja mindent tud, ami az irodai programoknál kell: szövegszerkesztést, táblázatkezelést, prezentációt (ismertebb nevén páverpoint) és adatbázis-kezelést. A fájlokat a Warpinatorral lehet megosztani hasonló rendszert futtató gépekkel. 

A munka utáni szórakozásról a VLC player videólejátszó gondoskodik, a VLC-hez valókról pedig potenciálisan a Transmission. Egyetlen furcsaság talán a Skype, a videóhívó programok őse, ami működik ugyan, de csak Microsoft-azonosítóval, és különösen az elmúlt év során elrohant már mellette a videócsetes világ a Messenger és környékén át a Zoomig.

Mindez ingyen tényleg hasznos és élhető. Jó is, csak – szerény becsléssel – legalább egy évtizedet késett.