A Déli-sark jegén végzett, 1620 méter mély próbafúrásokban különös ásványra bukkantak – jelentette a Science Magazine. A sárgásbarna jarosit viszonylag ritka a Földön, de gyakori a Marson.

A jarositot az Opportunity marsjáró fedezte fel 2004-ben. A bolygón sokfelé felbukkanó ásvány létrejöttéhez víz és savas közeg szükséges, ezért arról tanúskodott, hogy a több milliárd évvel korábban jég borította a Marsot, amelyben keveredett a szükséges vas-, szulfát- és káliumtartalmú por.

A Mars nagyon poros, mindent por borít

– magyarázza a felfedezést közlő tanulmány szerzője, Giovanni Baccolo, a Milan–Bicocca Egyetem geológusa.

Bolygónkon a jarosit ritka ásványnak számít, ami a bányászati hulladék levegőnek és esőnek kitett kupacaiban jelenik meg, de vulkánok környékén is kialakul.

Baccolo és kollégái a jégben talált, homoknál is kisebb ásványrészecskéket elektronmikroszkóp alatt vizsgálva arra jutottak, hogy a jégben kisebb csomókban jöttek létre. Ebből arra következtettek, hogy hasonló módon jégben jöhettek létre a Marson is – igaz, ott méteres vastagságú rétegekben találhatóak.

Baccolo a marsi jarosit hatalmas mennyiségét a bolygón található nagy mennyiségű pornak tudta be.