Nem sikerült közérdekű adatot igényelni az amerikai hírszerzés mérgezési akcióiról, mivel a törvény szerint ilyet nem végezhetnek.
A CIA hazudik, csal, lop, zsarol, nemi erőszakot követ el, embereket kínoz, és akár egy népirtásban is részt vesz, csak hogy a Wall Street kedvére tegyen
– ezzel az ütős mondattal zárja J. M. Porup újságíró igazságért folytatott küzdelméről szóló cikkét a Vice. De hogy juthat el valaki ilyen messzire egy állami szervvel kapcsolatban?
Nos, Porup úr a FOIA-ra hivatkozva feltett egy egyszerű kérdést a CIA-nek: Megkaphatja-e a CIA által mérgekkel elkövetett orgyilkosságokról szóló aktákat? Az átláthatóságról szóló Freedom of Information Act, azaz az információ szabadságáról szóló törvény értelmében állampolgárok és újságírók adatszolgáltatásért fordulhatnak az amerikai állami szervezetekhez. Erre hivatkozva kerültek a sajtóhoz többek között a Pentagon ufóészlelésekről szóló aktái is.
Természetesen egy titkosszolgálat attól titkos, hogy működésének jelentős részét nemcsak a sajtó vagy a nagyközönség előtt rejtve, hanem általában titokban végzi. Nincs ez másképp a CIA-vel sem, amely hivatalosan az amerikai állam külső fenyegetések elhárítására szakosodott titkosszolgálati szerve. Ezalatt természetesen az amerikai érdekek aktív védelmét is kell érteni a klasszikus felderítésen és információgyűjtésen/elemzésen túl. Ezen céljai közben azonban a CIA számtalan esetben igencsak túllépte hatásköreit. Ugyan még így sem érte el hidegháborús ellenfele, a KGB hírhedtségét, de az MKUltra pszichológiai és manipulációs tesztjeiben, az 1953-as, máig tartó hatású iráni puccsban vagy a különböző kínzásokban való részvételéről szóló anyagait például bizonyítottan megsemmisítette a törvényi előírások ellenére.
A sokszor csak „Cégnek” nevezett szervezet gyakorlatilag önjáró tevékenysége már a hatvanas évek végére is jelentős kritikákat váltott ki, és jól jellemzi a közvélekedést, hogy Martin Luther King halála mögött is az Egyesül Államokon belüli akcióktól kifejezetten eltiltott szervezetet sejtették sokan. Ehhez nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy addigra számos politikus lett külföldön a CIA által szervezett merényletek áldozata.
A szívrohamot okozó pisztolyt bemutató Frank Church szenátor által megindított vizsgálatok eredménye még így is sokként érte a közvéleményt. A nyilvánosságra hozott mérgezések vagy a Fidel Castro elleni merényletkísérletek szinte végtelen sora nyomán megszületett a 12 333. elnöki rendelet, amely
megtiltotta a politikai célú orgyilkosságokat és mérgezéseket.
Porup kérelme arra irányult, hogy a CIA az összes (!) mérgezéssel kapcsolatos aktáját adja át neki. Könnyen belátható, hogy ez a kérés nemcsak a titkosszolgálatok működésének, hanem a józan észnek is ellentmond. Ennek megfelelő volt a szervezet válasza is: a fenti elnöki rendelet szerint a tevékenység illegális, ezért nem is kerestek ilyen aktákat. Az újságíró bírósághoz fordult, de első fokon a CIA-nek adtak igazat, így most a szövetségi Fellebbviteli Bíróságon próbálja elérni a múlt és jelen méregprojektjeiről szóló adatok kiadását.
Az elsőfokú bíróság szerint a CIA-nek nem kell semmit megosztania a közvéleménnyel, azaz gyakorlatilag elfogadta a szervezet „Csak bízzatok meg bennünk!” hozzáállását, holott már többször lebuktak azzal, hogy eszük ágában sem volt megfelelni törvényi kötelezettségüknek
– mondta Porup.
(Borítókép: Franck Church. Fotó: Bettmann Ügynökség / Getty Images Hungary)