A tragikus történet megnyugtató módon zárulhatott az anya számára, ám napjainkban ennek a technológiának nagyon sokféle aspektusa van, és még sok a jogi kérdőjel is.
Az Egyesült Királyságban történt 2019 nyarán, hogy egy eszméletlen férfit húztak ki a folyóból, aki már a halálán volt – tudósít a BBC. Nem volt nála semmilyen személyes irat, így a dél-walesi rendőrség számára tíz napba került volna, hogy beazonosítsák – ennyi pedig már nem volt a férfinak.
Az arcfelismerő technológiát használva igazi versenyfutás volt, hogy legalább a hozzátartozóit megtalálják, így végül ennek köszönhetően leltek rá a férfi anyjára. Bár az illető életét már nem sikerült megmenteni, de utolsó óráiban kórházi ágyánál lehetett az anyja, hogy elbúcsúzhasson fiától.
„Szomorú történet, de legalább az anya a fiával volt, amikor elhunyt – és a retrospektív arcfelismerő technika nélkül ez nem történhetett volna meg" – állítja Scott Lloyd brit főfelügyelő.
Lloyd felelős az ilyen típusú arcfelismerő szoftverek jelenleg folyamatban is lévő tesztjéért. A brit bíróságokon sikeresen megtámadott verzióval ellentétben, amely a tömegben arcokat analizál a figyelőlistán szereplő emberek keresése során, ennél a technológiánál a keresést sokkal jobban lehet szűkíteni.
Az Egyesült Királyságban tesztelt szoftver elkészíti a „szondaképet”, amely általában egy CCTV-n vagy mobiltelefonról rögzített arc, és analizálja az arc vonásait – azaz a biometrikus adatainkat. Ezután összehasonlítja ezt a Gwent és a dél-walesi rendőrség által megosztott adatbázis összes őrizetképével. Ez jelenleg alig több mint félmillió kép. Ezt a száz legjobban egyező arcra szűkíti le, sorrendben a legjobbtól a legkevésbé passzolóig.
„A technológia most idáig jut el – segít ugyan, de a gyakorlott emberi szemre van szükség, hogy ezt a száz képet átnézze" – hangsúlyozta Lloyd főfelügyelő.
A retrospektív arcfelismerés előtt átlagosan tíz napig tartott azonosítani valakit, de ez most körülbelül öt percet vesz igénybe
– tette még hozzá Lloyd.
Ez a technológia elsősorban a feltételezett bűnözők azonosítására szolgál egy bűncselekmény kapcsán, de segíthet az eltűntnek bejelentett személyek felkutatásában is.
Bár akik rajonganak az olyan tévésorozatokért, mint a Helyszínelők, talán csak vállat vonnak, hiszen azokban már láthattunk bőven olyan jeleneteket, ahol a bűnüldöző szervek képesek egy képet beazonosítani számítógéppel, és ezzel azonnal eredményt elérni – a valóságban a szoftvert használó tárgyalások csak 2017 augusztusában kezdődtek Dél-Walesben.
A technológia használata óta több mint 2500 pozitív azonosítással rendelkezünk. Olyan kevésbé súlyos bűncselekményektől kezdve használjuk már, mint például a bolti lopás, egészen a legsúlyosabb bűncselekményekig. Ez a technológia tényleg forradalmasította a gyanúsítottak azonosítását
– büszkélkedett Lloyd főfelügyelő.
Természetesen emberi jogi kérdések is felmerülnek az arcfelismerő szoftver használata kapcsán. A példánál maradva: tavaly nyáron Ed Bridges, a helyi liberális párt tanácsosa pont a dél-walesi rendőrséget jelentette fel azért, mert az arcfelismerő technológiát arra használták fel, hogy kétszer is beazonosítsák, egyik alkalommal egy politikai tüntetés során – írja a BBC egy másik cikkében.
A társaimmal együtt úgy éreztük, ezzel próbálnak visszatartani minket attól, hogy egy békés tiltakozás során a jogainkkal éljünk
– mesélte Bridges, akinek a bíróság igazat adott, és törvénytelennek ítélte a rendőrség akcióját. „A dél-walesi rendőrség megkönnyíthette volna a saját életét, ha megfelelő módon nyilvános konzultációt folytatnak az akciójuk előtt" – tette hozzá a brit liberális politikus.
A dél-walesi rendőrség most már jobban figyel a technológiával kapcsolatos jogi és etikai kérdésekre. De vajon mi a helyzet más országokban? Kínában például arra használják,
hogy a saját állampolgáraikat megfigyeljék, ellenőrizzék, és ez alapján osztályozzák,
állampolgári jogokat, előnyöket adva vagy elvéve. Továbbá az ujgurok megfigyeléséhez is ezt a technológiát használják.
Magyarországon pedig az Asura fejlesztett arcfelismerésre épülő karantén-ellenőrző appot a kormánynak – igaz, ennek a használata is önkéntes. Például a BKV jegyellenőreinél jelenleg tesztfázisban lévő testkamerák egyelőre nem használnak hasonló technológiát, a nagy kérdés, hogy ez így is marad-e?
Borítókép: Getty Images Hungary. Fotós: Bloomberg