A Monty Python komikusa NFT-rendszeren keresztül árulja a rajzot, és egyben annak egyfajta kiparodizálásaként, trollkodásból is hirdette meg ekkora extrém összeggel.
A világ végleg megőrült.
– állítja Monty Python John Cleese a Vanity Fairnek az NFT-be bekerülés témájában. Az ismert komikus-színész most nevetségesen drága saját műtárgyat árul NFT-n keresztül: egy Kurt Vonnegut rajzaira emlékeztető alkotást a Brooklyn hídról, amelyet iPad Prón készítettek. Az aukció 10 nap múlva ér véget.
Az ajánlattétel 100 dollárnál kezdődött, és már elérte a közel 36 000 dollárt. Cleese azonban
ennyire „olcsón” nem akarja eladni „remekművét”.
Cleese állítása szerint 69,3 millió dollárt szeretne a műtárgyért, ami azt sugallja, hogy az illusztráció csak akkor kerül eladásra, ha valaki legalább ennyit licitál.
Mint ismert, nemrégiben pontosan 69,3 millió dolláros áron kelt el a Christie's aukciósháznál Beeple ötezer digitális alkotását tartalmazó NFT-je, amely így minden idők harmadik legdrágább kortárs művészeti alkotása lett.
Cleese egyébként arra a másik licitálásra reagált, amely még a hét elején indult, és egy hasonló trollkodás, mely során az eladó konkrétan egy hidat árul NFT-ként az OpenSea-n, (egy olyan weboldalon, amelyen gyűjtögethető, „ritka digitális tárgyakra” lehet licitálni kriptovalutáért). Ez az NFT, amelynek értéke jelenleg 27 dollár,
a Brooklyn híd Google maps nézete,
és egyben egy geg is: utalás George C. Parkerre, egy híres amerikai csalóra, aki New York-i nevezetességeket, például a Madison Square Gardent, a Szabadság-szobrot és a Brooklyn hidat próbálta értékesíteni, és ez gyakran sikerült is neki.
A nyolcvanegy éves Monty Python-tag beszállt a viccbe, bejelentve saját NFT-jét és árat adva neki:
bár a licitálás 100 dollárnál kezdődik, „MÁR MOST MEGVEHETI” 69 346 250,50 dollárért!
Az NFT a „non-fungible token” („nem helyettesíthető tokenek”) rövidítése. A közgazdaságtanban a helyettesíthető eszköz olyan egységekkel rendelkezik, amelyek könnyen felcserélhetők – például a pénz. Pénzzel felcserélhet egy 100 forintos érmét két 50 forintos érmére, és annak értéke azonos lesz.
Léteznek ezzel szemben értékes, egyedi tulajdonságokkal rendelkező, nem felcserélhető tárgyak. Ez lehet egy ház vagy egy híres festmény, amiből csak egyetlenegy van, mint például a Mona Lisa. Fénykép, másolat is készülhet a festményről, de az eredetiből akkor is csak egy lesz. Az NFT-k a digitális világban hasonló „egyedi” eszközök, amelyeket lehet vásárolni és eladni, mint bármely más tulajdont, de nincs saját kézzelfogható formájuk, hanem „tulajdoni tanúsítványnak” tekinthetők.
A Mona Lisát nem véletlenül hoztuk fel, ugyanis az NFT-k napjaink digitális művészetéhez is szorosan kötődnek. Az Ethereum megjelenése óta ugyanis a művészeket az NFT világ vonzza arra, hogy műveiket digitálisan értékesítsék. Hogy ez miképpen működik? Az Ethereum blokklánc-technológiájának köszönhetően, amely lehetővé teszi az intelligens szerződések létrehozását, a művészek NFT-ket vehetnek meg alkotásaikból.
Ezen lehet vitatkozni, de egy Sina Estavi nevű, malajziai multimilliárdos üzletember szerint igen, ugyanis most ő vette meg az NFT-rendszeren keresztül
a Twitter atyjának legelső tweetjét,
egészen pontosan 2,9 millió dollárért.
A tweetben Dorsey mindössze ennyit írt:
Csak beállítom a twttr-t,
és ezt a „történelmi jelentőségű” posztot először 2006. március 21-én tette közzé. A befolyt 2,9 milliós összeget Dorsey saját állítása szerint jótékonysági célokra költi majd el.
A malajziai Sina Estavi - egy gazdag üzletember - a tweetet, mint "műtárgyat", a már említett Mona Lisához hasonlította.
(Borítókép: John Cleese 2017. augusztus 16-án a szarajevói filmfesztiválon. Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP)