A dolgozók háromnegyede a járványhelyzet elmúltával is szeretne rugalmasan, otthonról dolgozni – derül ki a Microsoft friss globális felméréséből. A munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk miként alakítják át a munkavégzés feltételeit, ugyanis a távmunka nemcsak a legtehetségesebb munkakeresők szerződtetését, hanem a munkahelyváltást is megkönnyíti.
Miközben a munkavállalók közel háromnegyde szeretne a járványhelyzet után is rugalmas feltételekkel, leginkább otthonról dolgozni, több mint 40 százalékuk, tervezi, hogy – a távmunka rugalmasságát kihasználva – még ebben az évben munkahelyet vált. Mindez a Microsoft legfrissebb Work Trend Index 2021 felméréséből derül ki, amelyet 31 országban több mint 30 000 munkavállaló megkérdezésével készítettek el, és amelynek eredményeit kiegészítették és összevetették az irodai és csoportmunka-alkalmazásaiból – elsősorban a Teamsből és Outlookból – kinyert engedélyezetten elérhető forgalmi adatokkal is.
A kutatás alapvető megállapítása szerint a járvánnyal hosszútávon is
beléptünk a hibrid munkavégzés új korszakába
– mind a munkaadók, mind a munkavállalók erre készülnek. A vállalatvezetők kétharmada már azt tervezi, hogy az irodák belső tereit hozzáigazítják a megváltozott feltételekhez. Ma kétszer annyi időt töltenek a munkavállalók online meetingeken – és globálisan több mint 40 millióval több emailváltás történt idén februárban -, mint egy évvel ezelőtt. A felmérésből kiolvasható trendek szerint ezek az adatok a járvány lecsengésével sem fognak lényegesen megváltozni.
A pandémia olyan új jelenségeket hozott a felszínre, amelyekre a jövő vezetőinek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, ha szeretnék megtartani munkavállalóikat, vagy ha újakat kívánnak toborozni. Nyilvánvalóan számításba kell venniük a rugalmas munkavégzés iránti fokozódó igényt. Ám közben biztosítaniuk kell a munkatársak közötti személyes találkozás lehetőségét is, hiszen a megkérdezettek kétharmada hiányolja jelenleg a megszokott kontaktusokat.
A felmérés szerint hiába távolodtak el a munkavállalók a fizikai térben egymástól, a viszonyuk mégis közvetlenebbé vált a home office-ban. Például, minden hatodik megkérdezett számolt be arról, hogy
elsírta magát kollégájával való online megbeszélés közben,
sokan a gyerekeiket vagy a kutyájukat is szívesen megmutatják munkatársaiknak. Ugyanakkor, érdemes továbbá több figyelmet fordítani az otthoni munkavégzés eszközeinek biztosítására is, mert a felmérés szerint ezzel jelenleg a munkavállalók 42 százaléka elégedetlen.
A kutatás fontos megállapítása, hogy megnőtt a távolság vezetők és beosztottak között. Előbbiek úgy érzik (legalább is 61 százalékuk), hogy javult a teljesítményük és jól is érzik magukat az otthoni környezetben.
A nem vezető beosztású munkavállalók, elsősorban a nők és a fiatalok ezzel szemben komoly kihívásként élik meg az otthoni munkavégzést. Ők inkább úgy érzik, a vezetőik magukra hagyták őket, és kevésbé tekintik egy csapat tagjainak magukat most, mint a járvány előtt. 37 százalékuk szerint a munkaadójuk túl sokat vár el tőlük, 45 százalékuk pedig túlhajszoltnak érzi magát, amit a Microsoft-alkalmazásokból kinyert adatok is alátámasztanak. Európában a globális átlagnál valamivel rosszabb a helyzet:
a dolgozók 42 százaléka érzi kimerültnek magát, 46 százalék pedig stressztől szenved.
Az elszigeteltség érzése a felmérés eredményei szerint negatívan hat az innovációra és a termelékenységre.
A vezetőknek azért kell kiemelten foglalkozniuk a kutatás által feltárt trendekkel, mert azok vélhetően át fogják alakítani, fel fogják pezsdíteni a munkaerőpiacot is. Tízből négy munkavállaló komolyan mérlegeli a munkahelyváltás lehetőségét, 46 százalékuk pedig szeretne elköltözni. Az új helyzet azonban nemcsak a munkakeresőnek, hanem a munkaadónak is kedvezhet, hiszen a fizikai távolság kevésbé korlátozza a merítési lehetőséget a munkaerő-toborzásnál.