Az Intel új vezérigazgatója a BBC-nek beszélt arról, hogy nem „szerencsés”, hogy ennyi számítógépes csipet gyártanak Ázsiában.
Pat Gelsinger elmondta, hogy az Intel 20 milliárd dollárt (közel 5900 milliárd forintot) fektet be két új gyártóüzembe az Egyesült Államokban, Arizonában, a meglévő ír létesítmény jelentős bővítése mellett.
Az amerikai székhelyű Intel egy új részleg felállítását tervezi, hogy saját terveik alapján készítsen csipeket más vállalatok számára is. A cég mostanáig a saját csipjei gyártására összpontosított a világ különböző gyáraiban.
A processzorok többségét jelenleg a tajvani TSMC és a dél-koreai Samsung gyártja.
Az a tény, hogy világ teljes csipellátásának 80 százalékát birtokolja az ázsiai ipar, nem szerencsés, és egyszerűen nem megfelelő megoldás, ha azt nézem, hogy a legkritikusabb technológiáról beszélünk
– hangsúlyozta Gelsinger a BBC-nek, azt is hozzátéve, hogy az okostelefonoktól kezdve a távorvosláson, távdolgozáson, távoktatáson keresztül egészen az autonóm járművekig
az emberek életének minden aspektusa egyre inkább digitálissá válik.
És miközben a világ digitalizálódik, minden félvezetőkön fut keresztül. Ez az emberi lét minden aspektusának középpontjában áll. A világnak kiegyensúlyozottabb ellátási láncra van szüksége. Ezért mi most ebbe az irányba lépünk
– tette hozzá Gelsinger, azt is megjegyezve, hogy az Intel egy további csipgyártó öntödét is szándékozik építeni egy másik európai országban, de azt nem árulta el, pontosan hol.
Bár ezek a lépések már túl későn történnek a csiphiány kezelésére, ami problémákat okoz az autógyártóknak és más cégeknek, ugyanakkor segíthetnek a nyugati országoknak a jövőbeli válság elhárításában. Éppen ezért az Egyesült Államok és az EU politikusai több csipgyártó üzem helyi felépítését szorgalmazták. Ezt részben az olyan aggodalmak is vezérlik, hogy Peking célja szárazföldi régióját egyesíteni Tajvannal, ami Észak-Korea déli szomszédjára nézve jelent veszélyt.
Az Intel azonban az utóbbi években többször is elmulasztotta gyártási célkitűzéseinek teljesítését. Ennek következtében legújabb asztali processzorai régebbi tranzisztortechnológiát alkalmaznak, mint az AMD és az Apple. Ez hátrányos helyzetbe hozza többek között a PC-s alkatrészgyártókat is. Gelsingernek most azt kell bebizonyítania, hogy cége ezeket a problémákat képes megoldani, ha azt szeretné, hogy az Intel név „megint szép legyen”.
A 60 éves szakember csak a múlt hónapban tért vissza az Intelhez, miután elődjét egyéb problémák mellett a piaci részesedés csökkenésével kapcsolatos problémák miatt is eltávolították pozíciójából. Gelsingert ugyanakkor szinte a teljes szakmai karrierje az Intelhez köti, ugyanis három évtizedet töltött a cégnél, többek között első műszaki vezetőként is.
Bár a befektetők részéről megfogalmazódott egy olyan vélemény – illetve konkrét nyomás is –, hogy inkább továbbra is szerződéses megbízással, külsős üzemekkel gyártsák a csipeket, és az Intel inkább a tervezésre koncentráljon, de az újdonsült vezető mindezt másképp gondolja.
Ráadásul nemcsak a saját csipek gyártását tervezi a jövőben az Intel, hanem
külsős megbízásokat is teljesíteni szeretnének
– ebbe a „közösen fejlesztett technológiák” is beletartoznak.
Ez részben segíti ugyan a konkurenciát is, de Gelsinger meg van győződve arról, hogy
a világnak sokkal több félvezetőre van szüksége.
(Borítókép: Fotó: Patrick T. Fallon / Bloomberg / Getty Images)