Kényelmes volna azt gondolni: csak pár alusipkás futóbolond tartja elképzelhetőnek, hogy a jelenlegi világjárvány kirobbanásában emberi kezek is közrejátszottak. De a valóság ennél jóval árnyaltabb. És ha már ennyi szó esik róla mostanság, azt sem árt tisztázni, hogy mit is takar a laborszökevény vírus elmélete egyáltalán.
Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összegző jelentésében rendkívül valószínűtlennek nevezte, hogy a pandémia egy vuhani laboratóriumból indult volna el (inkább egy közvetítő fajon keresztül terjedhetett át az emberre – erre jutottak), maga a WHO elnöke is további vizsgálódásokat sürget a tárgykörben.
Tedros Adhanom még a jelentés publikálása után is úgy fogalmazott, hogy
egyetlen hipotézist sem vetettek el végleg.
Mint emlékezetes, február elején-közepén Adhanom még saját munkatársaival is nyilatkozatháborúzott a koronavírus lehetséges eredetéről.
Fontos leszögezni, hogy minimum háromféle erősségű kételyt kell megkülönböztetnünk a WHO jelentésével kapcsolatban.
A WHO elnöke nyíltan nem támogatta sosem a laborszökevény vírus teóriáját, csupán úgy értékeli, hogy jelenlegi ismereteink alapján nem szabad még teljesen kizárni azt (ahogy bármely más verziót sem) – a tudományos igényesség jegyében. Adhanom óva int minden elhamarkodott végkövetkeztetéstől, mindössze annyit állít, hogy a Covid–19 tényleges eredetét még nem sikerült teljesen feltárni.
Ennél egy fokkal erősebben fogalmaz az a 14 ország (az Egyesült Államoktól Japánon át Csehországig), amely egyenesen elégtelennek ítéli a WHO idevágó vizsgálatát. Az ugyanis szerintük több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Ők egy új, a korábbinál jóval alaposabb és átláthatóbb eredetelemzést követelnek most, mert meggyőződésük, hogy a járvány kitörésének első időszakáról még a legalapvetőbb adatokat sem ismerhettük meg eddig – mivel a kínai hatóságok nem működtek együtt megfelelő mértékben a WHO szakértőivel.
A legmarkánsabb álláspont pedig Robert Redfield virológusé, aki az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) vezetője volt a világjárvány kirobbanása idején. Mivel hivatali ideje azóta lejárt, immár nyíltan hangoztatja saját szakmai véleményét, miszerint egy vuhani laboratóriumból szabadult ki a vírus.
Közvetlen bizonyíték természetesen nem létezik.
a laborszökevény-hipotézis legfőbb oszlopai.
Vuhanban történtek az első megbetegedések, amelyik város közismerten a kínai virológia fellegvára. A Vuhani Virológiai Intézet ráadásul pont a koronavírussal kapcsolatos kiterjedt tudományos kutatások otthona: több száz, denevérben található koronavírus-fajtát azonosítottak már ott, és vizsgálták ezek átterjedésének feltételeit az emberre. Hibrid vírust is alkottak már, amellyel egereket fertőztek meg sikerrel – így szimulálva a fajok közti átjárást.
Mindez olyannyira nem titok, hogy tudományos közlemények sora ad hírt róla 2015 óta.
A CDC volt vezetője szerint az időfaktor különösen gyanús. Mert az egy dolog, hogy egy állati vírus olykor megfertőz embert is, de az emberről emberre terjedés képességének kialakulásához sok próbálkozásra, tehát sok időre van szüksége. Márpedig az első regisztrált megbetegedések és a Covid–19 globális elszabadulása között a „hivatalos történet” szerint csupán pár hét telt el.
Redfield szerint ez életszerűtlen, és ellentmond a virológia törvényeinek. Ilyen fertőzőképesség létrejöttéhez szerinte minimum sok hónap kellett volna, ezért hiszi úgy, hogy
az emberről emberre terjedés képessége már az első megbetegedésekkor jelen volt, tehát kísérleti úton alakulhatott ki.
A 14 ország már említett közös nyilatkozata pedig abból a gyanús tényből indul ki, hogy a kínai hatóságok láthatóan blokkolni próbálták a nemzetközi szakértők terepmunkáját, például azzal, hogy az első áldozatok rokonait igyekeztek távol tartani tőlük, és úgy általában is késleltették a független kutakodást, ahol csak tudták.
Itt a politikai reakciók utalnak tehát arra, hogy valami nem stimmelhetett a kezdeteknél, amikor a pandémia még csupán endémia volt.
Ez talán a leggyakoribb félreértés vagy belemagyarázás. A laborszökevény vírus hipotézise nem állítja, hogy Kína tudatosan és szándékosan szabadított volna a világra egy halálos mutánst. Erre utal a laborszökevény szó is, amely a kifejezés angol eredetijében „laborszivárgás” (Lab Leak) egyébként.
Még a témában legmagabiztosabban fogalmazó Robert Redfield is hangsúlyozza, hogy
szimpla baleset történhetett.
Hozzátéve, hogy a légzőszervi kórokozók laboratóriumi kísérleteinél egyáltalán nem ritka, hogy a kutatók némelyike megfertőződik a vizsgálatok során.
A virológus szerint pontosan azért volna fontos tisztázni végre a Covid–19 eredetét, hogy a szakma levonhassa az efféle kutatóintézetek biztonságával kapcsolatos tanulságokat, és ahol kell, fejlessze az eljárásokat, és/vagy szigorítson a nemzetközi előírásokon.
(Borítókép: Laboratórium Brazíliában 2020. április 1-jén. Fotó: Andre Coelho / Getty Images)