Nem engedélyezik a harvardi tudósoknak azt a geomanipulációs kísérletét, amelyben krétaport juttatnának a légkörbe, így verve vissza a napsugarak egy részét.
Eredetileg februárban indult volna a teszt, amikor is a Svédország északi részén található kirunai Esrange Űrközpontból tíz kilométeres magasságba szórták volna szét a fehér port. Ez lett volna az emberiség első éles próbálkozása a nap elhomályosítására, abban reménykedve, hogy visszafoghatjuk a globális felmelegedést.
Ez eléggé rázósan hangzik.
Pedig a geomérnökösködést, a földi éghajlat nagyszabású technológiai manipulációjáról szóló elképzeléseket már jóideje komolyan veszik tudományos körökben. Az egész buzgalom célja, hogy ha – ideális esetben – teljesen megújuló energiákra térnénk is át, lecsökkentve ezzel az emberi eredetű plusz légköri szén-dioxid mennyiségét, az üvegházhatás akkor is még évtizedekig kifejtené hatását. Tehát direkt módszerekkel,
mesterségesen le is kellene hűteni az éghajlatot,
azért, hogy ne szabaduljon el a globális felmelegedés.
A kijelölt tanácsadó testület most megálljt mondott, és mindenképpen lakossági vitára bocsátaná a harvardiak ScoPEx projektjét. Egy ekkora volumenű terv nem csak a tudósok ügye, nem is szólva arról, hogy a légkörbe juttatott anyagok nem szokták figyelembe venni az országhatárokat. Most úgy tűnik, legjobb esetben is csak jövőre kezdődhetnek meg a kísérletek.
Papíron, számítógépes szimulációkban vonzónak tűnnek az efféle teóriák. Közülük is a hófehér porított iskolai kréta feltétlen bizalmat élvez. Rengeteg van belőle, emberre ártalmatlan, semleges anyag. Fényvisszaverő képességét pedig senki sem vitatja.
Ám nem tudjuk, milyen hosszú távú következményei lehetnek annak, ha visszatükrözzük a napsugarakat. Laikusoknak rögtön eszébe juthat a Snowpiercer című film, amelyben kissé túltolták a projektet, és globális fagy köszöntött be. Tudósok szerint kizárható ugyan egy ilyen forgatókönyv, ennek ellenére a nagyszabású mesterséges geomanipulációs beavatkozások erősen vitatottak és ellentmondásosak sokak számára közülük is.
Ráadásul éles etikai kérdések is felvetődnek: milyen alapon bolygatjuk meg a Föld érzékeny éghajlati rendszerét? Hiszen a globális felmelegedést is mostani tudásunk szerint mi okozzuk temérdek szén és kőolaj elégetésével. Most pedig nagy lendülettel kiterjedt globális hűtési projektbe fognánk.