Az IBM azt állítja, hogy jelentős áttörést ért el a számítógépes processzorok terén azzal, hogy tesztlaboratóriumában 2 nm-es csipet készített. A számítógépes csipeknél nanométerben (nm) mérik a tranzisztorok átmérőjét – minél kisebb a szám, annál több tranzisztor fér el egy ugyanakkora csipen, és annál fejlettebb technikáról beszélhetünk.

Több benne a kakaó, és kevesebbet eszik

Az IBM azt állítja, hogy tesztchipje 45 százalékkal javítja a teljesítményt a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható 7 nm-es termékekhez képest, ami igencsak komoly különbség. Emellett energiatakarékosabb is – az IBM szerint 75 százalékkal kevesebb energiát igényel a jelenlegi teljesítmény eléréséhez. A cég szerint ez az új technológia „megnégyszerezheti” a mobiltelefonok akkumulátorának élettartamát, és ennek köszönhetően 

A számítógépes csipiparban a tranzisztorok fizikai méretének mérésére a nanométert – a méter egymilliárdod részét – használták. Ma az alacsonyabb „nm” számot széles körben marketingfogalomnak tekintik a technológia új generációinak leírására, amivel a jobb teljesítményt és az alacsonyabb energiafogyasztást reklámozzák.

Az IBM szerint a saját 2 nm-es eljárásával 50 milliárd tranzisztort képes „egy körömnyi méretű csipbe” zsúfolni – a 2017-ben bejelentett 5 nm-es áttöréskor ez még 30 milliárd volt. A végeredmény az elkövetkező években újabb teljesítménynövekedést jelentene a számítógépek számára.

„Áttörés”

A 7 nm-es eljáráson alapuló, jelenlegi csúcskategóriás asztali csipek, például az AMD Ryzen processzorai csak 2019-ben váltak széles körben elérhetővé – négy évvel az után, hogy az IBM bejelentette, sikerült a 7 nm-es technikával csipet építenie.

A mainstream kereskedelmi csipgyártók, például az Intel és a TSMC – mely utóbbi az AMD processzorait gyártja – azonban már közölték, hogy a következő néhány évben szintén ultraalacsony nanométeres csipgyárakat terveznek építeni.

Ez tényleg áttörésnek tekinthető

– állítja Peter Rudden, az IDC piackutató cég kutatási igazgatója, felvázolva, hogy mekkora utat tettek meg a félvezetőgyártók a 14 nm-es gyártástól a 10 nm-es gyártáson keresztül egészen a 7 nm-es gyártásáig. Szerinte az IBM új eljárását olyan mesterségesintelligencia-felhasználási célokra lehetne használni, amelyekhez jelenleg egy második technológiai egységre – például egy nagy teljesítményű grafikus kártyára – van szükség egyes feladatok elvégzéséhez. A megnövekedett energiahatékonyság hasznos lehet a személyi eszközökben, míg a megnövekedett teljesítmény a hatalmas adatközpontoknak kedvezne – tette még hozzá.

Ez egyben azt az üzenetet is közvetíti az informatikai iparnak, hogy az IBM továbbra is a hardverkutatás egyik erőműve 

– hangsúlyozta Rudden.

Még mindig tart a világszintű csiphiány

Az IBM a 2 nm-es eljárás tesztcsipjét az egyesült államokbeli albanyi kutatólaboratóriumában fejlesztette ki. A fejlesztés híre a számítógépes csipek nemzetközi hiánya és a csipgyártás felrázására tett kísérlet közepette érkezett, hogy a világ kevésbé támaszkodjon a nagy kínai és tajvani öntödékre.

Az autógyártók kénytelenek voltak felfüggeszteni a gyártást a számítógépes alkatrészek hiánya miatt; az okostelefon-gyártók figyelmeztettek, hogy a termékkibocsátások is érintettek lehetnek; a csúcskategóriás számítógépes alkatrészeket, például a grafikus kártyákat pedig nehéz beszerezni, és magas áron adják el őket. Csütörtökön 

csatlakozott az aggódó vállalatok kórusához, mondván, hogy a csiphiány hatással van a rendkívül népszerű Nintendo Switch konzol gyártására.

A világméretű hiány miatt Joe Biden amerikai elnök külön ipari csúcstalálkozót hívott össze. Az Egyesült Királyságban a kormány beavatkozott a csiptervező ARM felvásárlásába, amelyet az Nvidia technológiai óriásvállalat hajtott végre. Az Intel vezérigazgatója pedig bejelentette, hogy 20 milliárd dolláros (6000 milliárd forintos) beruházást hajt végre két új amerikai gyárban, és azt is nyilatkozta, hogy nem jó ötlet, ha a világ csipellátásának 80 százaléka Ázsiában van.

(BBC)

(Borítókép:  Az IBM Corp 2 nanométeres csip. Fotó: IBM Research / Reuters)