Egy New Jersey állambeli Patersonban élő 31 éves afroamerikai férfit, Njeer Parksot súlyos vádakkal tartóztattak le, miután az arcfelismerő szoftver őt ismerte fel tévesen bűnelkövetőként. A férfira majd egy évig igazi rémálom várt, mire be tudta bizonyítani az ártatlanságát. 

Az egész egy telefonhívással kezdődött

Úgy kezdődött az egész, hogy Parks kétségbeesett telefonhívást kapott a nagymamájától, hogy a 30 mérföldre lévő Woodbridge város rendőrsége keresi őt a közös lakásukban. Azt hitte, hogy az egész csak egy félreértés. Bár Parksnak a múltban voltak gondjai a törvénnyel, de ezt az időszakot már lezárta. Mióta kábítószerrel kapcsolatos vádak után végül kiengedték a börtönből, megváltoztatta az életét, és asztalosként állandó munkája volt.

Parks biztos volt benne, hogy tisztázhatja a félreértést, ezért be is ment a helyi rendőrőrsre. Miközben a pultnál állt – kezében egy borítékkal, amelyben a társadalombiztosítási kártyája és az igazolványa volt –, egészen megdöbbentő és sokkoló esemény történt vele, amire így emlékezett vissza a CNN-nek adott interjújában:

Négy vagy öt perccel később, miközben (én és az ügyintéző) beszélgettünk, két másik rendőr odajött, és ezt mondták: »Tegye a kezét a háta mögé. Le van tartóztatva.«

A vádak súlyosak voltak: súlyos testi sértés, illegális fegyvertartás, hamis személyi igazolvány használata, marihuána birtoklása, bolti lopás, bűncselekmény helyszínének elhagyása, ellenállás a letartóztatásnak. Ráadásul Parksot azzal is meggyanúsították, hogy majdnem elütött egy rendőrt egy autóval.

A woodbridge-i rendőrség által őrizetbe vett Parks elmondása szerint 

előzetesben. Csak a szabadulása után tudta meg, hogy milyen bizonyítékok vannak ellene.

A CNN által megszerzett rendőrségi jelentés szerint a rendőrök által bemutatott bizonyíték, amely Parks letartóztatásához vezetett, egy „magas szintű egyezés” volt, amit a szemtanúk által a gyanúsítottal összefüggésbe hozott a helyszínen talált hamis személyi igazolvány fotója alapján az arcfelismerő rendszer. Ez elég volt ahhoz, hogy az ügyészek és a bíró aláírja a letartóztatási parancsot.

Ami ezután következett, az 

volt Parks számára, akire évekig tartó börtön és a korábbi elítélései miatt további büntetés várhatott.

Még mindig nagy a hibalehetőség

Az arcfelismerő-technológia egyre pontosabbá vált a deep learning eljárásmód fejlődésének köszönhetően, ami olyan mesterséges intelligenciát használ, amely nemcsak a kezelő által megadott parancsokat és feladatokat hajtja végre, hanem 

A kutatások szerint ugyanakkor a sötétebb bőrű emberek arcának azonosítása során drasztikusan nagyobb a hibalehetőség. És mivel az Egyesült Államokban nem léteznek olyan szövetségi irányelvek, amelyek korlátoznák vagy egységesítenék az arcfelismerés bűnüldöző szervek általi használatát, az amerikai államok – és még gyakrabban az önkormányzatok – maguk dönthetik el, hogy mit tesznek, ha egyáltalán tesznek valamit a használatának ellenőrzése érdekében. Virginia nemrégiben az ötödik államként korlátozta az arcfelismerő rendőrségi használatát, míg Portland, San Francisco, Oakland és Boston azon városok között van, amelyek betiltották az arcfelismerést.

Mindössze néhány olyan eset ismert, amikor az arcfelismerést egyedüli bizonyítékként használták egy letartóztatás során, több rendőrkapitányság pedig állítja, hogy csak nyomozati célokra alkalmazzák. Egyes adatvédelmi aktivisták szerint azonban az arcfelismerés bizonyítékként való felhasználására vonatkozó korlátozások lazák, és kevéssé átlátható, hogy ezeket az egyezéseket hogyan alkalmazzák büntetőügyekben.

Amikor az Egyesült Államokban naponta használt arcfelismerések számáról beszélünk, még a teljes számot sem ismerjük.

– állítja Albert Fox Cahn, a Surveillance Technology Oversight Project ügyvezető igazgatója, amely egy olyan nonprofit szervezet, amely ellenzi az arcfelismerés bűnüldöző szervek általi használatát.

Lehetnek olyan emberek, akiket tévesen küldenek börtönbe, és akik soha nem tudják, hogy az arcfelismerés szerepet játszott a letartóztatásukban

– tette hozzá Cahn.

Egy menekülő gyanúsított

A Parks által állítólag elkövetett bűncselekmények a New Jersey állambeli Woodbridge-ben található Hampton Innben történtek 2019. január 26-án. A helyi rendőrség egy állítólagos bolti lopás esetére reagált, és beszélt a gyanúsítottal, aki egy tennesseei jogosítványt adott át nekik. Amikor a rendőrök lefuttatták a jogosítványt a diszpécserrel, nem kaptak eredményt. Az igazolvány hamis volt.

Miután szembesítették a rendőrökkel, a gyanúsított kirohant a szállodából, beszállt egy autóba és elhajtott – áll a rendőrségi jelentésben. Menekülés közben nekiment egy betonoszlopnak és egy rendőrautónak, és majdnem elütött egy rendőrt.

A bűncselekmény két szemtanúja elmondta a rendőrségnek, hogy a hamis tennesseei jogosítványon lévő fénykép megegyezik az általuk látott személlyel. Ezzel a rendőrség elküldte a fényképet arcfelismerő-vizsgálatra. A szkennelés összehasonlította a tennesseei személyi igazolvány-fényképét a hatóság arcokat tartalmazó adatbázisával, ami a rendőrség szerint „magas szintű egyezést” hozott ki Nijeer Parks képével. Parks és az ügyvédje a mai napig nem tudja, hogy a rendszer milyen fényképet szkennelt be róla, és hogy honnan származik.

A hivatalos jelentés szerint látszólag más bizonyíték hiányában a woodbridge-i rendőrkapitányság tisztjei, Peter Nastasi Middlesex megyei ügyészhelyettes és David Stahl, a woodbridge-i városi bíróság bírája aláírta a Parks letartóztatására vonatkozó parancsot.

„Nem is hasonlít rá”

Két évvel a fia letartóztatása után Patricia Parks a lakása konyhájában állt, és a gyanúsított hamis személyi igazolványának kinagyított kinyomtatott példányát bámulta.

Nem hasonlít rá... egyáltalán nem hasonlít rá. Az embereknek van egy mondásuk, miszerint minden fekete ember ugyanúgy néz ki. Ez volt az első dolog, ami eszembe jutott, amikor megláttam ezt a fotót, mert egyáltalán nem hasonlít a fiamra.

Nijeer azt is megjegyezte, hogy a gyanúsított látszólag fülbevalót visel.

Csak rá kellett volna nézni a fülemre, és észrevehették volna, hogy még fülpiercingem sincs.

– mondta Nijeer.

A bűncselekmények elkövetésének idején Parks a Hampton Inntől 30 mérföldre lévő Western Unionnál volt, ahol pénzt küldött a menyasszonyának. Véletlenül lefényképezte a nyugta nyomkövetőszámát, amely alátámasztotta a történetét. Még ennek ellenére is csaknem egy évbe telt, mire az ellene felhozott vádakat ejtették. Ráadásul a bűncselekmény tényleges elkövetője még mindig szabadlábon van.

Parks a CNN-nek elmondta, hogy mióta a vádakat ejtették, még nem kapott bocsánatkérést.

Senki sem kért bocsánatot... Semmi »Sajnáljuk. Másképp is csinálhattuk volna. Semmi.«

– mesélte keserűen Parks.

A rendőrségi felhasználás „erősen kérdéses”

Nem Nijeer Parks az egyetlen személy, akit letartóztattak egy állítólagos arcfelismerésnek köszönhetően, ami téves volt. A szintén afroamerikai Robert Williamst és Michael Olivert Detroitban tartóztatták le részben rossz arcfelismerési eredmények alapján. Később az ő ügyüket is ejtették. Williams az ACLU-val karöltve nemrég szövetségi pert indított Detroit városa ellen.

Szakértők szerint ritkán fordul elő, hogy az arcfelismerést bizonyítékként használják fel letartóztatásokhoz. A Bűnügyi Védőügyvédek Országos Szövetségének jelentése szerint sokkal gyakoribb, hogy a rendőrség nem is említi a védelemnek, hogy egyáltalán használtak arcfelismerést.

Parks jelenleg polgári jogainak megsértése és 

miatt perli a letartóztatásában résztvevőket. Azt is elmondta, hogy még mindig gyötrik a vele történtek, és folyamatosan stresszel.

Ha meglátom a rendőrséget, reflexszerűen megijedek. Bebizonyították nekem, hogy bármiért bezárhatnak, és semmit sem tehetek ellene

– mondta Parks a CNN-nek.

Magyarországon is használnak arcfelismerést

Az Azonnali egy tavaly, nyári cikkében arról írt, hogy a magyar belügyminisztérium kérdésükre elárulta, 

de hogy mióta, azt már nem pontosították. Ugyanakkor egy 2016-os cikk szerint Magyarországon először Budapesten, a Józsefvárosban telepítettek 70 darab, arcfelismerésre is alkalmas kamerát. A hírportálnak azt is sikerült megtudnia, hogy például a Liszt Ferenc repülőtéren használnak jelenleg is „arcfelismerő programos megfigyelést”.

A technológia alkalmazását azzal indokolják, hogy így tudják csökkenteni a reptéren a biztonsági ellenőrzéshez szükséges időt, másrészről pedig könnyebben ki tudják szűrni a terroristákat és potenciális gépeltérítőket. Az utcákon használt kamerák esetében pedig a súlyosabb bűncselekmények megelőzésére, vagy ha már megtörtént, akkor az elkövetők „hatékony felderítésére” számítanak a technológiának köszönhetően.

Kínában az arcfelismerő szoftvert arra használják, hogy az országban üldözött ujgurokat felismerjék.

(CNN)

(Borítókép: Arcfelismerési technológia használatban a Leicester Square-en Londonban, az Egyesült Királyságban. Fotó: Kirsty O'Connor / PA Images / Getty Images)