Az angol példa megmutatja, miért kell óvatosnak lenni a koronavírus mutánsai miatt. Az jó, ha sokat oltunk, de nagyon nem mindegy, hogyan és kiket.
Az indiai vagy újabb nevén delta-variánsról néhány hete hallottunk először, amikor is még kívülállóként elborzadva olvastuk az Indiából érkező híreket, néztük a képeket és videókat. Azóta kiderült, hogy ez a mutáns a gyerekekre is nagyobb veszélyt jelent, és az is, hogy nem áll meg Indiában. Akkor sem, ha az országok egymás után sorra jelentették be az Indiából történő beutazások korlátozását és a légi járatok megszüntetését. Az is világos volt, hogy nekünk leginkább Nagy-Britannia miatt van félnivalónk, az ott dolgozó és élő rengeteg indiai, illetve magyar okán. Eleinte abban bízhattunk, hogy egy kiemelkedő oltási mutatókkal rendelkező ország, amilyen Nagy-Britannia, nem esik majd áldozatul ennek az új variánsnak sem. Azóta legalább két gyártó, a Pfizer és az AstraZeneca vakcinájáról is érkeztek legitim tanulmányok, melyek szerint az oltások
a legújabb variáns ellen is védenek, méghozzá messze a más betegségeknél használt vakcinák hatásossága felett.
Nagy-Britanniában a népesség 60 százalékát is meghaladja azok száma, akik legalább a koronavírus elleni védőoltás első dózisát már megkapták. Jelenleg úgy tűnik azonban, hogy hiába a népesség kimagasló átoltottsága. A koronavírus delta-variánsa okozza jelenleg az új fertőzések nagy részét, egészen pontosan 90 százalékát az országban, és ez a változat fokozottan fertőzőképes, ezért exponenciálisan nő az új fertőzöttek száma.
A legfrissebb tanulmány szerint Nagy-Britanniában idén május 3. és június 7. között 50 százalékkal nőtt az új fertőzések száma. A vizsgálat során 110 000 tesztet végeztek, és ezek alapján ebben az időszakban 11 naponta megduplázódott az új fertőzöttek száma. Ez azóta tovább romlott, szinte mindennap új rekordot dönt az újonnan ismertté vált esetek száma. A kialakult helyzet miatt a szigetországban négy héttel elhalasztották a járványügyi korlátozások korábban tervezett enyhítését.
Mi lehet az ok ?
A magyarázat legalább két részből áll. Egyrészt Nagy-Britannia a világ nagy részétől eltérően nem az oltások hivatalos, tegyük hozzá, a szigetországban is jóváhagyott alkalmazási előírását követte, vagyis nem 3, illetve négy hét elteltével adták be a védőoltások egymást követő dózisait. Miután bizonyossá vált, hogy leginkább a Pfizer, de kisebbrészt a többi gyártó vakcinája is már egy dózis beadása után klinikailag jelentős védelmet biztosít a beoltottak részére, ezért a brit ajánlás igen hamar az oltások elkezdése után már az volt, hogy az elérhető vakcinákból a lehető legtöbben részesüljenek a lehető legrövidebb időn belül. A logika az volt, hogy minél több ember részesüljön legalább részleges védettségben, mintsem hogy kevesebben, de magasabb fokú védelemben.
A logikával lehet vitatkozni ugyan, de a gyakorlat, legalábbis kezdetben, igazolta azt. Nagy-Britanniában az oltások megkezdése után az új esetek és a kórházi kezelések számának rohamos csökkenését észlelték. Most azonban úgy tűnik, eljött az igazság pillanata. A Pfizer és az AstraZeneca oltásáról is úgy tűnik, hogy bár a világjárványt kiváltó vuhani vírushoz képest valamelyest kisebb mértékben, de két dózis beadása után még mindig értékelhető módon véd az indiai variáns ellen is. Egy dózis után azonban nem.
A magyarázat másik része ennél is egyszerűbb.
A Nagy-Britanniában tapasztalt rohamos esetszám-emelkedés hátterében a fiatal, nem beoltott korosztály áll. Az indiai variánsról eddig is úgy tűnt, hogy fokozott veszélyt jelent a fiatalabb korosztályra. A jelenleg lektorálás alatt álló tanulmány szerint az újonnan detektált fertőzések döntő többsége Nagy-Britanniában az 5–12 éves korosztályból kerül ki. Őket követik a 18–24 évesek, akiket ugyan lehetne oltani, de körükben jóval alacsonyabb a beoltottak aránya.
A 12 évesnél idősebbek oltására elviekben van már lehetőség, a gyógyszerhatóságok egyre több országban engedélyezik ezt. A náluk fiatalabbak jelenleg csak néhány helyen és ott is csak klinikai vizsgálat keretei között kaphatnak oltást. A tantermi oktatás újrakezdése, majd a nyári táborok, vakációk pedig újabb rizikóval járnak számukra. Több brit szakértő ezért ezek elhalasztását javasolja.
Az Expressnek nyilatkozva dr. Hussain Abdeh, a Medicine Direct főgyógyszerésze és klinikai igazgatója kifejtette, hogy az elmúlt hetekben a fertőzés gyakorisága az 5–14 éves gyerekek között 600 főnél is több volt 100 ezer gyermekre vonatkoztatva: ez majdnem kétszerese az eddig tapasztalt legmagasabb aránynak. A szakértő szerint helyes lenne a távoktatás ismételt bevezetése legalább addig, amíg megfelelő oltások, illetve oltási programok állnak rendelkezésünkre a fiatalabb korosztály részére is. Hozzá hasonlóan a legtöbb brit szakértő, így a neves Imperial College fertőző betegségekkel foglalkozó professzora, Stephen Riley is a fiatalabb korosztályok oltásában látja a megoldást.
MÁSHOL IS EZ A HELYZET.
Tulajdonképpen nagyon hasonló állapotokat látunk mostanában Chilében is. Az ország átoltottsági aránya, Nagy-Britanniához hasonlóan, messze a világ átlaga felett jár. A különbség annyi, hogy Chilében a brazil variáns pusztít, és a lakosság legnagyobb része egy dózisban részesült eddig a Sinovac vakcinájából. Ez nem tévesztendő össze a hazánkban is használt Sinopharm-oltással. A WHO (és Magyarország) a Sinopharm, az EU, Ukrajna és Chile, legalábbis egyelőre, a Sinovac-vakcina mellett döntött. Arról pedig ismert, hogy kevésbé hatékony a brazil variáns ellen, főleg egy dózis után. Brazíliai tesztelése során ugyanis ez az oltás mindössze 50 százalék körüli eredményt produkált nem egy, hanem két dózis után.
A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos.
(Borítókép: Koronavírus ellen beoltanak egy férfit az indiai Mumbaiban 2021. április 16-án. Fotó: MTI/EPA/Divjakant Szolanki)