Hirdetési rendszerek, zenei szolgáltatások, adathordozhatóság – minden megváltozhat, ha lecsapnak az egy évtizede békében terjeszkedő monopóliumokra.
Ha átmegy az amerikai törvényhozáson, új korszakot nyit az információtechnológiai szektorban az a monopóliumellenes törvénymódosító csomag, amely üzletágak kiszervezésére kötelezné vagy akár feldarabolná az óriásvállalatokat. Az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google tiltakoznak, és ahol tudnak, küzdenek a javaslat ellen.
A kongresszus egy évtizedig nem tette a dolgát az antitröszt területén
– mondta David Cicilline demokrata képviselő, aki úgy vélte, hogy a techcégek vezérigazgatói eddig azt csináltak, amit csak akartak. A Rhode Island-i képviselő vezette azt a 16 hónapig tartó kongresszusi vizsgálatot, amelynek célja a techcégek túlzott hatalmának felmérése volt.
A módosításokat egyébként általános kétpárti támogatás övezi, és mivel nem egyetlen törvényként került benyújtásra, nehezebb lesz egy az egyben megbuktatni.
Az egyik javaslat megtiltaná az olyan cégfelvásárlásokat, amelyek célja egy piaci versenytárs kiiktatása. Cicilline egyik nyilatkozatában a Facebook stratégiáját említette példaként. Egy másik javaslat felemelné a cégfelvásárlásokkal kapcsolatos vizsgálat 2001 óta változatlan költségeit.
Megtiltanák továbbá, hogy egy cég saját szolgáltatással versenyezzen egy általa üzemeltetett, más cégek előtt nyitott platformon. Ugyanezen logika mentén tiltott lenne egy cégnek, hogy saját termékeit és szolgáltatásait juttassa előnyhöz saját rendszerében.
Ugyancsak törvénybe kerülne az adatok hordozhatósága, ami lehetővé tenné például, hogy egy felhasználó bejegyzései és kapcsolatai megtartásával szálljon ki a Facebookból.
Mindezekből gyökeres változások képe bontakozik ki: az Apple-nek vélhetően el kell adni zenei üzletágát, hogy eszközein ne versenyezzen például a Spotify-jal, a Google-eredmények közül eltűnnek a YouTube-találatok, a Facebook-hírfolyamból az Instagram-bejegyzések. A fentiek alapján olyan helyzet is előállhat, hogy az Apple nem árusíthatja az iPhone-okat saját operációs rendszerével, ahogy eddig, és valószínűleg külön cégbe kell szerveznie a telefongyártást.
A Google levélben tiltakozott az igazságügyi bizottságnál, mert a javasolt szabályozás a szolgáltatásaik minőségének lerontására kötelezné őket.
Ez drámaian aláásná az Egyesült Államok technológiai vezető szerepét
– fogalmaztak.
Az Amazon szóvivője úgy vélte, hogy az új szabályok drágulást okoznának online áruházukban, és úgy vélekedett, hogy nem kellene annyira siettetni a módosítások elfogadását.
A Facebook a kínai konkurencia térnyerésével fenyegetett. Kifogásaikat David Cicilline alaptalan összeesküvés-elméleteknek nevezte.
Az Information Technology and Innovation Foundation iparági véleményeket tükröző szakmai szervezet szerint a módosítások az Európai Unió 2023-ig bevezetésre kerülő digitális piaci törvényét másolják. Annyi biztos, hogy a legépszerűbb amerikai központú szolgáltatások működésében a bekövetkező gyökeres változás a hazai internetes fogyasztásra is jelentős hatással lehet, és korábban monopóliumok által leuralt helyi piaci lehetőségeket nyithat meg.