Két kínai taikonauta hét órán keresztül dolgozott országuk Tienkung (magyarul Mennyei Palota) űrállomásán kívül vasárnap. Tizenhárom éve történt az utolsó alkalom, hogy kínai űrhajós elhagyta a járművét, és kilépett az űrbe; ez volt országuk történetében a második űrséta, egyben az első tandem űrséta.

A kínai űrkutatás rohamléptekben fejlődik, nemrég egy robottal leszálltak a Marsra, júniusban pedig három űrhajóst küldött fel a távol-keleti állam, hogy azok a kínai űrállomáson, a Tienkungon dolgozzanak.

a tervek szerint három hónapon át maradnak majd az épülő Mennyei Palota űrállomáson, amely 2022-re lehet üzemkész.

A legénység két tagja, Liu Po-ming és Tang Hung-po, július 4-én, magyar idő szerint vasárnap éjjel megtette az épülő űrállomás első modulon kívüli műveletét. A két taikonauta egy nagy látószögű panorámakamerát erősített az űrállomás oldalára, és tesztelték a modulon található robotkart. Utóbbinak az űrállomás építésében és összeszerelési munkálataiban fontos szerepe lesz, az újabb modulok helyreillesztését végzik majd vele.

Az űrsétáról a kínai űrügynökség videót és fényképeket is közölt, ezek külön érdekessége, hogy látható rajtuk a Tienkung személyzetének új fejlesztésű, 130 kilogrammot nyomó űrruhája, amelynek ez az első éles bevetése. A Föld felett 350 kilométerre megtett műveletről sugárzott adást a kínai közösségi hálón, a Weibón keresztül 200 millió ember követte.

Liut és Tangot az űrállomásról parancsnokuk, Nie Haj-seng irányította, akinek ez a harmadik űrutazása. A videón a 16. perctől látható, ahogy egyesével elhagyják az űrállomást, és megkezdik az űrsétát:

Kína utoljára 2016-ban juttatott embert az űrbe a Sencsou–11 misszióval, és összesítésben ők a harmadik állam a Szovjetunió (Oroszország) és az Amerikai Egyesült Államok után, aminek az űrhajósai sikeres űrsétát tettek. Terveik szerint jövő év végéig még tizenegy kilövést indítanak majd, amelyek között három emberes küldetés is lesz. A Mennyei Palota bővítését is ezekkel a küldetésekkel folytatják majd, laboratóriummodullal, újabb felszereléssel és űrhajósokkal látják el az űrállomást.

A távol-keleti állam azután jelentette be saját űrállomásának megépítését, hogy 2011-ben az Amerikai Egyesült Államok a Wolf-módosítással kitiltotta Kínát a Nemzetközi Űrállomásról, és megtiltotta a NASA-nak az együttműködést a kínai űrhivatallal. Kína próbált volna részt venni az ISS feladataiban az amerikai–orosz–kanadai–európai–japán kooperációt segítve, de az amerikaiak ezt nem engedték. Így kínai asztronauta nem is járt soha a Nemzetközi Űrállomáson.

2024-ben tervezik a Nemzetközi Űrállomást bezárni, de a NASA állítja, hogy 2028-ig még működőképesek lesznek a modulok. A kínai Mennyei Palota, ha 2022-ben elkészül, tíz évig működik majd, Kína pedig jelezte, hogy nyitottak a nemzetközi együttműködésre a Tienkungon.

(Borítókép: Tandem űrséta az épülő kínai űrállomáson 2021. július 4-én. Fotó:  AFP)