Hamarosan elkezdik betakarítani a paprikát a Nemzetközi Űrállomáson. A Plant Habitat-04 (PH-04) kísérlet elvégzéséhez idén áprilisban kaptak az ISS űrhajósai utánpótlásuk részeként új-mexikói chilipaprika (egészen pontosan Numex Española Improved) magvakat, 48 darabot, melyeket az űrállomáson található három termesztőkamra közül az APH-ban (Advanced Plant Habitat) kezdtek el nevelni július 12-én.
A tervek szerint a zölden és pirosan is fogyasztható paprikát a kísérlet során kétszer aratják majd, a századik és százhuszadik napon, október 20-án és november 9-én. Az űrben korábban már termesztettek salátát és retket is, ez lesz az első alkalom, hogy paprikát neveltek.
A paprika tápanyagokban rendkívül gazdag zöldség, mellette pedig tökéletes C-vitamin forrás. A növény erős, így jó eséllyel képes megélni mikrogravitációban is, ráadásul önbeporzó, így az új terméshez elég a palánták rotációja. A kiválasztott chilipaprika nem valószínű, hogy avasodik, könnyű szüretelni és fogyasztani, ráadásul ízletes is.
Nem vicc, a NASA választása azért esett a paprikára, mert ízletes kiegészítő lehet az űrhajósok tasakos ellátmánya mellé, plusz csípős mivolta miatt könnyű összehasonlítani a Földön és az űrben termesztett zöldségek ízét.
A kiválasztott chili enyhén csípős paprikának számít, a Scoville-skálán a csípősebb magyar paprikákhoz hasonlóan 2000 és 4000 SHU érték között mozog, a termés érettségétől és a termesztés módjától függően. A paprika növekedése során kiemelten fontos szerepe van a víznek abban, hogy mennyire lesz csípős termése, illetve közrejátszhat a mikrogravitáció és a mesterséges környezet is. A PH-04 során erre úgy találnak majd választ, hogy az űrhajósok megkóstolják, majd csípőssége és állaga alapján pontozzák a termesztett paprikát zöld és érettebb, piros állapotában is. Persze nem ehetik meg az összes termesztett zöldséget az ISS legénységének tagjai, további tesztekhez vissza is kerül majd a paprikából a Földre.
Bár a paprikát hosszabb ideig kell nevelni és gondozni, mint a korábbi tesztek során termesztett növényeket, az APH kamrájának szűkös mérete nem jelent gondot a növénynek. A hosszú termesztési idővel pedig munkát adnak az űrhajósoknak, mely jót tesz a mentális egészségüknek. Ez pedig szintén fontos része a kísérletnek, mivel az ISS mini zöldségeskertjeiben végzett kísérletekkel a hosszabb távú űrutazásokra, köztük Hold- és Mars-missziókra készülnek elő.
Mielőtt a paprikamagvak az űrbe kerültek volna, két éves kutatás és kísérletezés előzte meg kiválasztásukat. A NASA tudósai két tucatnyi növényből szűrték ki a Numex Española Improved chilit, melyet az Új-Mexikói Állami Egyetemen hoztak létre az állam északi részén termő Española és a Sandia keresztezéséből, s mely az APH földi tesztjei során a legjobbnak találtak a kontrollált mezőgazdasági környezethez történő alkalmazkodásban.
A paprikák neveléséhez használt APH egyike a NASA három speciális termesztőkamrájának, melyeket az ISS-en használnak. A növények űrben történő termesztésével lassan tíz éve foglalkoznak az űrállomáson, először 2015-ben kóstolhatták meg az űrhajósok munkájuk gyümölcsét. Az Advanced Plant Habitat 2018-ban állt működésbe, miután sikeresen neveltek ki benne lúdfű és törpe búza magvakat. Az utóbbiról time-lapse technikával készült felvétel a közösségi médiában is nagy sikert aratott, itt visszanézhető.
Az APH több mint száznyolcvan szenzorral figyeli a benne növesztett zöldséget, a kamrában szabályozható a hőmérséklet, a nedvesség, a páratartalom és a szén-dioxid szintje is. A fényt LED lámpákkal biztosítja, termőföld helyett pedig porózus agyag hordozót használnak benne szabályozott kibocsátású és ásványtartalmú műtrágyával, ezzel juttatva a vizet, tápanyagokat és oxigént a növény gyökereihez. A termesztőberendezés automatizált, a kamrát belülről folyamatosan monitorozzák a földi irányítóközpontból, így az űrhajósoknak nem kötelező napi feladat a növényekkel foglalkozni. Bizonyos időközönként azonban szükséges az emberi beavatkozás, például meg kell tisztítani a termesztőberendezést a növényekről lehulló törmeléktől, a NASA által szeptember 10-én közreadott fotón Megan McArthur éppen ezt a feladatot végzi.
A Kennedy Űrközpontban található egy tökéletes mása is az űrben működő APH-nak. A Földön az ISS-en folyó kísérletekkel párhuzamosan, megegyező körülményeket szimulálva végzik ugyanazt a kísérletet. A kutatók kiemelten érdekeltek az eredmények összehasonlítása során abban, miként hatott a mikrogravitáció a növényekre gén, fehérje és metabolit szinten, illetve hogy az űrben termesztett növények lignintartalma eltér-e a földiekétől. A lignin más néven faanyag, szerepe hasonló az emberi csontokéhoz, a növények szárának merevséget és tartást ad.
Azt már tudjuk, miként hat az ember izomzatára és csontjaira a megszokott gravitáció hiánya, az APH-ban végzett kísérletekkel szeretnék kideríteni azt is, van-e hasonló reakció a növények részéről.
Ha kiderül, hogy a lignin nem létfontosságú az űrben termesztett növények életben maradásához és fejlődéséhez, az nagy előrelépést jelenthet az űrkolonizációs tervek irányába. Csökkentett faanyag mellett ugyanis nagyobb tápanyagtartalommal bír a termés, mely könnyebben szívódik fel az emberi fogyasztás során, emellett a növény el nem fogyasztott és újra fel nem használható részeit könnyebben tudják komposztálni is az űrhajósok az elmélet szerint.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek mellett a Földön is folyamatosan zajlanak kutatások, miként lehetne a hosszú távú űrutazások során az űrhajókon friss zöldségeket és gyümölcsöket termeszteni. A világűr feltérképezése során az akár évekig is tartó utazások során a friss növényi táplálék nem csupán gazdagíthatja az űrutazók étrendjét, de termesztésük és fogyasztásuk jó hatással lehet a legénység étvágyára és hangulatára is. A NASA a termesztőkamrákban végzett kísérletekkel a hosszú távú utazások élelmezésének kérdésére keresi a megoldást.
(Borítókép: Az APH földi változatában, a floridai Kennedy Űrközpontban paprikát termesztenek párhuzamosan az ISS-en folyó kísérlettel. Fotó: Lashelle Spencer / NASA)