A mesterséges intelligencia már a koponyán belül jár. Az epilepsziás betegek többsége komoly szorongásoktól szenved, de elektromos stimulációval sikerült javítani a mentális betegségekhez köthető gondolkodási funkción.
A Minnesota Egyetem orvosi karának kutatói a Nature Biomedical Engineeringben megjelent beszámolója szerint egy kísérleti vizsgálat keretében sikeresen javítottak bizonyos agyi funkciókat az embereknél elektromos stimuláció és mesterséges intelligencia ötvözésével.
A vizsgálatot tizenkét epilepsziás betegen végezték, akiknek a Massachusettsi Klinikán elektródákat ültettek az agyába, hogy felderítsék az agytevékenységüket és a rohamok forrását. A kutatás vezetője, Alik Widge pszichiáter professzor a klinika agystimulációval foglalkozó szakértőjével, Darin Doughertyvel közösen beazonosított egy agyterületet, amelynek enyhe elektromos izgatása javította a páciensek mentális működését. A felfedezett terület a kognitív kontrollért felelős, vagyis azért, amikor valaki egyfajta gondolatmenetről vagy viselkedésről másikra vált. A váltás hiánya sok esetben jellegzetes tünet a mentális betegségeknél.
Vegyünk például valakit, aki depressziós, és nem tud kiszabadulni a „beakadt” negatív gondolatoktól. Mivel ez gyakran jellemző a mentális betegségekre, nagyon hatásos kezelés lehet, ha ezen javíthatunk
– vélekedett Widge.
A csapat olyan algoritmusokat fejlesztett, amelyekkel a stimulációt követően megfigyelhették a páciensek kognitív képességeit a viselkedésükből és az agyi tevékenység méréséből, és újabb stimulációt alkalmazhattak, amikor rosszabban ment a laboratóriumi teszt.
A rendszer leolvassa az agyi tevékenységet, és dekódolja, amikor a páciens elakad, és egy apró elektromos stimulációt alkalmaz, ami segít továbblépni. Gyakran használom az elektromoskerékpár-hasonlatot. Amikor valaki teker, és a rendszer érzékeli, hogy nehezedik a mozgás, rásegít. Mi ugyanezt értük el a mentális funkcióknál
– magyarázta Widge a MedicalXpressnek.
A tanulmány elsőként igazolta, hogy egy mentális betegségekhez köthető gondolkodási funkció megbízhatóan javítható elektromos stimuláció útján, és hogy léteznek olyan agyi központok, amelyek stimulációja hatékonyabbá teheti a kognitív működést. Megállapították továbbá, hogy egy algoritmussal vezérelt vezérlő hatékonyabb volt, mint a véletlenszerű stimuláció.
Az epilepsziás betegek többsége komoly szorongásoktól szenvedett. A kezelés hatására úgy nyilatkoztak, hogy javult a szorongásuk, mert könnyebben el tudták terelni a gondolataikat arról, ami nyomasztotta, és jobban tudtak összpontosítani arra, ami épp foglalkoztatta őket. Widge szerint ez azt is jelenti, hogy az eljárás használható gyógyszerekkel nem javítható szorongások, depresszió és más rendellenességek kezelésére.
Ez egy teljesen új megközelítés lehet a mentális betegségek kezelésében. A tünetek elnyomása helyett olyan eszközt adhatunk a pácienseknek, amellyel a saját elméjüket kontrollálhatják. Visszaadhatjuk nekik az irányítást
– mondta Widge.
A kutatók jelenleg a módszer klinikai tesztelésére készülnek. Ha a vizsgálat hivatalosan is elindul, jelenleg is létező eszközöket használnak majd, ezért a sikeres teszt esetén viszonylag hamar elkezdődhet az eljárás terápiás alkalmazása.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)