Október 15-én érkezett meg a Sencsou–13 csapata, Kína első állandó űrállomásának második legénysége a Mennyei Palota (Tienkung) űrállomásra. A háromtagú legénység egyik tagja Vang Japing, aki november 7-én az első kínai nő lett, aki űrsétát tett.
A Sencsou–13 három tajkonautája – Vang Japing, Csaj Cse-kang és Je Guangfu – a tervek szerint három űrsétát tesz majd összesen, melyek során orvostudományi kísérleteket végeznek majd, illetve az űrállomás bővítéséhez szükséges munkákat is elvégzik. A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) november 5-én jelentette be, hogy tajkonautái hamarosan űrsétát tesznek, de nem közöltek bővebb információt. November 7-én pedig közölték, hogy Csaj Cse-kang és Vang Japing nagyjából hat órát töltöttek el az űrben a Tienkungon kívül.
Csaj Cse-kang volt az első űrhajós a távol-keleti ország történetében, aki űrsétát tett, ő 2008-ban, a Sencsou–7 űrhajóból mászott ki tízrétegű szkafanderben a világűrbe, miközben a kínai állami televízió élőben közvetítette a manővert. Vang Japing amellett, hogy az első kínai nő lett, aki űrsétát tett, magáénak tudhatja a második kínai nő, aki az űrben járt címet is, hisz 2010-ben, a Sencsou–10 misszió tagjaként egyszer már megjárta a világűrt.
Japingnak egy, a férfi tajkonauták által használthoz képest átalakított szkafandert küldött fel a CNSA, az űrhajósnőnek a hat hónapig tartó küldetés alatt ebben kell majd még elvégeznie a további két űrsétáját is. A Sencsou–13 űrhajósai ezek során készítik elő a Tienkungot arra, hogy 2022 elején két új modullal bővüljön az űrállomás. Ha ezek sikerülnek,
Kína a külügyminisztérium közleménye szerint szívesen látna saját űrhajósain kívül kozmonautákat Oroszországból, vagy asztronautákat Olasz-, Francia- és Svédországból is a Mennyei Palotában.
Ezek az országok azok, melyek jelenleg együttműködnek űrkutatási projektekben Kínával.
Az állomás bővítését szolgáló előkészületi munkák mellett a három tajkonautának feladata a Tienkung folyamatos karbantartása és kutatási projektek elvégzése is. A karbantartási feladatok közül arról, ahogy az állomás vízrendszerének mikrobiális tartalmát ellenőrzik az űrhajósok, a CNSA egy videós felvételt is megosztott.
A három tajkonauta Kína eddigi leghosszabb időtartamú űrmisszióján a fél év minden napján edzeni fog, edzéseiket pedig szigorúan naplózni is fogják. Ennek oka egyrészt az, hogy izomzatuk ne épüljön le a mikrogravitációban, másrészt az, hogy vizsgálják, milyen hatást gyakorol a huzamos űrben tartózkodás a szervezetre.
Amennyiben a féléves misszió során bármilyen probléma lépne fel, az űrhajósokért egy Hosszú Menetelés–2F típusú hordozórakéta indítja el a Sencsou–14 űrhajót, mely folyamatos készenlétben áll a Csiucsüan Űrközpontban, a Góbi sivatagban.
Kína a moduláris űrállomásként működő Mennyei Palota szolgálatba állítását azután jelentette be, hogy az Egyesült Államok kitiltotta a távol-keleti országot az ISS-en folyó munkában történő részvételből. Ha 2022-ben elkészül, a tervek szerint tíz éven át működik majd a Mennyei Palota.