Az utópiákkal és filantrópiával kábító metakapitalizmus eszköze lenne az átkeresztelés?
A Facebook névváltásával és metaverzum programjával kapcsolatos legelterjedtebb vélekedés, hogy az egész gyakorlatilag egy nagyszabású kríziskommunikációs trükk, amivel a Frances Haugen kongresszusi vallomása által a cég imázsán ejtett sebesülést igyekeznek túlélni.
Az új név – ahogy a 2015-ben Alphabetre átnevezett Google esetében – nemcsak a platform kellemetlen társadalmi hatásait fedi el, hanem gyakorlatilag a monopóliumot kiépítő techcégek az élet minden területére beszivárgó működését is. Ez egy felturbózott kapitalizmus, amit a PricewaterhouseCoopers szakértői, Grady Means és David Schneider metakapitalizmusnak neveztek el két évtizeddel és két válsággal ezelőtt, de pontosan ugyanúgy az internet segítségével elszabaduló gazdasági erőket értették alatta, ahogy a távoli jövőben, pontosabban ma megvalósulni látszik.
A XXI. századi fejlődés mítoszának főszereplői a mind gyorsabb digitális kommunikációra, az innovációra és mesterséges intelligenciára épülő, hatalmas hasznot hozó óriáscégek. Amivel a valóság szintjén is találkozunk, az a személyes adatok etikátlan kezelése, a gyűlöletet, butaságot terjesztő algoritmusok és a munkahelyeken az embereket megfigyelő és sorsukról döntő gépek világa.
Ezek a cégek ráadásul jelentős részben felelősek a klímaváltozásért, hiszen nemcsak a kriptovaluta-bányászat energiaigénye ér fel például Hollandia fogyasztásával, de az Apple, a Facebook, a Google és a Microsoft vállalatoké is.
Ahogy a Gates Alapítvány ellenzi a vakcinák globális felhasználását a szabadalmi jogok nevében, vagy ahogy Elon Musk bolygóközi civilizációt ígér, miközben kevesebb adót fizet, mint egy sikeresebb magánember, az új cégek filantrópiával és utópiákkal fedik el nem teljesen emberséges arcukat.
A Liverpool Hope Egyetem professzora, Dr. David Reid szerint amellett, hogy izgalmas új lehetőségeket tartogat, a metaverzum veszélye, hogy elmélyíti a közösségi média már létező problémáit, a személyes adatok sorsán és megfigyelésen át a nyerészkedésig és a kiberzaklatásig.
Az emberek jelenleg azon aggódnak, hogy milyen hatása van a Twitternek a politikára. De milyen hatást gyakorolhatsz, ha egy teljesen zárt környezetben háborús zónába helyezel valakit, és megmutatod neki, hogy mi folyik ott?
– teszi fel a kérdést Reid professzor, aki úgy vélte, hogy aki a metaverzumot uralja, az a valóságot is uralja.
Reid arra is rámutatott, hogy a jelenlegi vegyes valóság (MR) prototípusaiban már arc-, szem-, test- és kézmozgást követő szenzorok vannak, de olyan is van, amiben EEG figyeli az agyhullámokat, tehát egy ilyen rendszer minden mozdulatot vagy gondolatot rögzít.
A Facebook első befektetőinek egyike, Roger McNamee úgy vélte, nem lenne szabad megengedni a Facebooknak, hogy metaverzumot hozzon létre.
A Facebooknak el kellett volna veszítenie a jogot, hogy saját döntéseket hozzon. Törvényhozói engedélyhez kellene kötni minden lépésüket. Már így is felmérhetetlen károkat okoztak
– vélekedett McNamee.
(Borítókép: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / Getty Images)