Fontos eszköz a Lyme-kór elleni harcban.
Kullancscsípés elleni oltáson dolgozik a Yale Egyetem orvosi karának Erol Fikrig professzor által vezetett laboratóriuma. Az oltás alapját a Karikó Katalin és kollégái által felfedezett, a koronavírus ellen Pfizer és Moderna vakcinákban alkalmazott mRNS technika.
A kullancsok világszerte komoly egészségügyi problémát jelentenek. Egyik legsúlyosabb problémát az általuk hordozott Lyme-kór jelenti, ami csak Magyarországon évente tízezer embert érint. A betegek csaknem kétharmada súlyos tüneteket tapasztal: kognitív zavart, idegrendszeri problémákat, és szívproblémák.
A kullancsok a Lyme-kór mellett sok más kórokozót és patogént is hordoznak, a Yale munkatársai ezért olyan oltóanyagot fejlesztenek, amelynek hatására a rovar nyálában található fehérjére indul be immunreakció. Ilyenkor a csípés helyén kivörösödik a bőr, a kullancs pedig nem tud több vért szívni, ezért leesik.
Egy ilyen oltás a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktérium fertőzését is meghiúsíthatja.
Amikor a kullancs vért szív, időre van szükség a Lyme vektor átadásához
– mondta Fikrig professzor, aki rámutatott, hogy a kullancsnak 36-48 órán át kell gazdatesthez kapcsolódnia, hogy a megfertőzze azt.
A tengerimalacokon végzett laboratóriumi kísérletekben a 19 kullancsnyálban található fehérjéből 10-re alakultak ki antitestes védekezés, ami 18 órán belül már jelentős vörösödést okozott a csípés helyén.
A Lyme-kórt hordozó kullancsokkal folytatott vizsgálatok során azt a logikát követték, hogy a csípés helyének kivörösödése emberek esetében a legtöbbször elegendő figyelmet vált ki ahhoz, hogy megtalálják és eltávolítsák a rovart, ezért az immunreakció jelentkezésével eltávolították a kullancsokat a tengerimalacokról. A vizsgálat során 13 tengerimalacból álló kontroll csoportból hat fertőződött meg, míg az oltottaknál egy sem.
A kullancscsípés elleni oltás a Lyme-kóron kívül, az elsősorban kutyákat veszélyeztető egysejtű parazita okozta babéziózis ellen is védelmet nyújt.