Olyan lehet, mint a Jupiteré vagy a Szaturnuszé, csak épp szemétből.
A Szaturnusz gyűrűit Galileo Galilei fedezte fel 1610-ben, ezek a Naprendszer leglátványosabb és legkiterjedtebb gyűrűi, amelyek főleg vízből állnak.
A Nature-ben megjelent új tanulmány szerint hasonló, csak kevésbé szép gyűrűk alakulhatnak ki a Föld körül űrszemétből. Az űrszemét alatt megsemmisült műholdak és rakéták alacsony pályán a Föld körül keringő kisebb nagyobb alkatrészeit értjük. Jelenleg mintegy 7500 tonna űrszemét létezik, 170 millió darabban, amelyek mintegy 25 ezer kilométeres sebességgel repülnek. A legkisebbek egycentisek, de van 29 ezer 30 centiméternél nagyobb darab, amik komoly fenyegetést jelent technikára és emberi életre.
A Föld afelé tart, hogy saját gyűrűi lesznek, csak éppen szemétből
– mondta Jake Abbott az Utah Egyetem robotika professzora, a tanulmány egyik szerzője a Salt Lake Tribune-nak.
Abbott és kollégái a nyomasztó látomás mellett előálltak egy saját fejlesztésű eljárással is, amelynek segítségével mágnesesen begyűjthető az űrszemét. Egy pörögve száguldó űrszemetet nem lehet csak úgy elkapni, letépné a robotkart. Abbott mágnesekkel lassítaná le és manipulálná ezeket.
Robotikai munkája során olyan sebészetben használt mikroszkopikus eszközökön dolgozott, amiket mágnesekkel lehetett irányítani, hogy például gyógyszert juttassanak a retinába. Abbot ez alapján építené meg űrszemétgyűjtő eszközét, ami egy robotkarra szerelt pörgő mágnes lenne. Az űrszemét nem minden esetben mágnesezhető, de legtöbbször vezeti az áramot. A pörgő mágnes az elektromágnesességet keltve tenné mozgathatóvá az űrszemetet.
Lényegében megalkottuk a világ első vonósugarát, innentől csak mérnöki munka kérdése. Meg kell építeni és fellőni
– mutatott rá Abbott.