Az izraeli védelmi minisztérium szűkítette azon országok körét, ahová megfigyelésre és támadásra használható kiberfegyvereket adhatnak el izraeli cégek. A lehetséges ügyfelek száma 102-ről 37-re csökkent.

A Calcalist izraeli gazdasági lap által megszerzett listán a következők szerepelnek:

Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, India, Írország, Izland, Japán, Kanada, Lettország, Lichtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Új-Zéland

A Calcalist által megszerzett listán nem szerepel Magyarország. Az izraeli kormány nem adott ki hivatalos közleményt az export korláttozásáról vagy annak okairól, de a tudósítók szerint a lépés hátterében szövetséges országok felől érkező nyomás állhat. Mint ismert idén nyáron robbant ki az a nemzetközi botrány, amelyben az NSO csoport Pegasus nevű kiberfegyverével szervezett bűnözők és terroristák helyett politikai ellenfeleket és újságírókat figyeltek meg egyebek között Magyarországon.

Mint ismert, a héten izraeli és francia állam hivatalos szinten egyeztetett Emmanuel Macron francia elnök az NSO cég Pegasus néven ismertté vált kémprogrammal való megfigyeléséről. Az Egyesült Államok ezzel egy időben szankciókat vetett ki az izraeli NSO csoportra és a szintén kiberfegyvereket fejlesztő Candirura.

Az Atlantic Council korábbi jelentése szerint világszerte 224 cég árusít megfigyelő és hackelésre alkalmas eszközöket – ezek közül 27 izraeli. Becslések szerint az ügyfélkör harmadolásával évente 10 milliárd dollár bevételtől esik el az izraeli kiberfegyveripar.

(via The Record)