Őrült terv, de van benne rendszer. Amíg nincs magnetoszféra, addig nem is álmodhatunk a költözésről.
A vörös bolygóra régóta úgy tekintünk, mint a Naprendszer emberi életre második legalkalmasabb égitestjére, mivel azonban az univerzum elég kemény világ, ezzel az elképzeléssel is akadnak gondok. Közülük is az egyik legaggasztóbb, hogy a Mars négymilliárd évvel ezelőtt elveszítette a magnetoszféráját, így jelenleg csak rendkívül ritka légköre tompítja valamelyest a felszínt érő kozmikus sugárzást.
Ami az emberek marsi megtelepedéséhez hiányzik, az a terraformálás. A koncepció a bolygók környezeti átépítését, egész pontosan Földhöz hasonlóvá alakítását takarja, és bár miniben az emberek és a hódok is gyakorolják (a klímakérdéstől most jobb, ha eltekintünk), ebben a léptékben csak a tudományos-fantasztikus irodalomban létezik.
A NASA, a brit Rutherford Appleton Laboratórium és a Princeton Egyetem Acta Astronautica tudományos folyóiratban jövő januárban megjelenő tanulmánya természetesen a magnetoszféra visszaállításával kezdené a munkát:
A Föld magnetoszférája óvja a bolygót a kozmikus sugárzás sterilizáló hatásától, és segít a légkör megtartásában, amelyet egyébként elsöpörnének a bolygón átcsapó nagy napviharok.
A Mars felszínén találhatók a mágneses mező kisebb maradványai, de ezek a déli féltekén vannak, és nem elég nagyok a bolygó vagy akár egy kolónia megvédéséhez
– írják.
A földi magnetoszférát azonban nem lehet csak úgy megépíteni a Marson. A mi mágneses mezőnket a Föld vastartalmú magjának dinamóhatása kelti, a Mars magja kisebb és hűvösebb is, nem könnyű dinamóvá alakítani.
Korábban születtek olyan elképzelések, amelyek ember építette eszközökkel keltettek volna megfelelő erőteret. A szóban forgó tanulmány épp csak egy morzsányival kevésbé fantasztikus megoldást javasol: a Mars egyik holdja, a Phobos felhasználását.
A Phobos a Mars két holdja közül a nagyobb, és olyan közel kering a bolygóhoz, hogy nyolcóránként megkerüli.
Az ötlet lényege, hogy a mágneses mezőhöz ionizált részecskék áramlása szükséges, ez történhet az égitest belsejében, de akár körülötte is. A javasolt megoldás a Phobos felszínéről származó részecskéket ionizálná, amelyek idővel egy Marsot körülvevő ionizált gyűrűt képeznének a bolygó körül, és elegendő mágneses mezőt keltenének a felszín védelméhez.
Mint ismert, a NASA szondái nemrég megerősítették, hogy a Mars felszínén egykor folyékony víz volt. Egy működő mágneses mezővel az égitest pár évszázad alatt élhetővé válna növények számára.
Az elképzelés akár már a közeljövőben fontos szerepet játszhat. Elon Musk űrcégének holdi és marsi leszállóegysége, a Starship várhatóan jövő januárban hajtja végre első űrbéli repülését, miközben az Egyesült Államok és Kína egyértelmű versenyt folytat azért, hogy először juttasson embert a Marsra. A dolgozat szerzői kiemelték, hogy a mesterséges mágneses mezőt első körben űrhajók körül alkalmazhatnák, így védve a nem kevés sugárzásnak kitett űrhajósok egészségét.